A válogatott szünetben egy rendhagyó írással jövünk, amiben azt elemezzük, hogy a LaLiga mennyire erős bajnokság más ligákhoz képest, miben jobb vagy gyengébb, az eredményeket grafikus formában tálaljuk. Az elmúlt öt szezon adatait néztük meg, ezek alapján a LaLiga a második helyen van a Premier League mögött. Az elemzésben unikális, hogy a cikk általános részei a mesterséges intelligencia segítségével íródtak. Ez egy kísérlet, de a jövőben a cikkeket továbbra is hús-vér emberek fogják tálalni nektek 🙂. Az OpenAI Chat által generált részeket dőlt betűvel jelöltük, a stílusán nem változtattunk.

Mitől jó egy futballmérkőzés, mitől jó egy bajnokság? Ez elég szubjektív, minden a személyes preferenciáktól függ, de általánosságban elmondható, hogy az itt felsorolt mindegyik szempont fontos lehet a futball szerelmesei számára.

Az emberek általában szeretik a gólokat, inkább többet, mint kevesebbet. Az eredmény izgalmat, örömöt vagy csalódást okoz a nézőknek. A sok gólt hozó mérkőzések általában nagyobb izgalmat keltenek, míg a kevés gólt eredményező meccsek általában taktikusabbak és védekezőbbek lehetnek.

Az egész mérkőzésen végig kiélezett küzdelem általában nagy izgalmat és feszültséget okoz, és lehetővé teszi a csapatok számára, hogy a végletekig küzdjenek a győzelemért.

Az alacsony számú szabálytalanságokat sokan preferálják, mivel ezek gyakran megakadályozzák a játék folyamatosságát és megszakítják az izgalmakat.

A játék intenzitása azokat a nézőket vonzza, akik élvezik a dinamikus, gyors tempójú futballt, amelyben a csapatok nyomást gyakorolnak egymásra.

A nagyobb költségvetéssel rendelkező futballklubok nagyobb lehetőségekkel rendelkeznek, hogy jobb játékosokat szerezzenek, javítsák a stadionjukat és az infrastruktúrájukat, valamint többet költsenek a marketingre.

Mi is ezen az öt téma köré csoportosítjuk a grafikonokat (gólok, feszültség, szabálytalanságok, intenzitás, nagyobb költségvetés), ezek alapján mérjük meg a LaLiga erősségét. Az adatokat főleg a whoscored.com és az soccerstats.com weboldalakról gyűjtöttük össze. Ahol más forrást is igénybe vettünk, azt külön jelezzük.

Gólok

Az emberek általában szeretik, ha minél több gól esik egy futball mérkőzésen, mivel az több izgalmat és akciókat hoz a játékba, és lehetővé teszi, hogy mindkét csapat nagyobb erőfeszítéseket tegyen a győzelem érdekében. Azonban fontos megjegyezni, hogy a minél több gól elérése nem mindig a legfontosabb a játékban. Egyes mérkőzéseknek lehetnek más taktikai és stratégiai szempontjai, amelyek az eredményt és a továbbjutást határozzák meg, és a gólok csak egy részét képezik ennek az egyenletnek.

Az alábbi táblázatban és a későbbiekben is öt évet öleltünk át. A 2017/18-as szezonban az öt top liga még körülbelül ugyanannyi gólt termelt mérkőzésenként, majd a LaLiga góltermelése az évek során folyamatosan erodálódott, míg a többiek növelni tudták a gólgyártást. A Bundesliga kiemelkedik ebből a szempontból felfelé.

Lövésből lesznek a gólok. A lövések száma általában azt mutatja, melyik csapat dominál a mérkőzésen, és melyiknek van több lehetősége a gólszerzésre. Azonban a lövések száma önmagában nem ad teljes képet a játékról, mivel a lövések minősége és helyzete is fontos tényezők, amelyek hatással vannak a gólszerzésre. (A helyzetek minőségével, az xG-vel a cikkben nem foglalkozunk, mert nem ad releváns különbséget.)

Itt is elmondható, hogy öt évvel ezelőtt hasonló lövésszám fordult elő az öt ligában, aztán a LaLiga a végén alulteljesítővé vált.

A gól születhet támadásépítésből, kontrából, rögzített helyzetből, büntetőből és öngólból. Az első kettőt vesszük górcső alá.

A támadásépítés jellegű gólnál korábban nagy volt a szórás, az utóbbi szezonban azonban mindenkinél beállt 62-63 %-ra az összes gólszámhoz képest. A Bundesliga inkább javított ezen az arányon az idő során, a LaLiga inkább romlott. Ez a fajta építkezés jellemző a Barcelonára, ebben a szezonban góljainak 81 %-a ily módon született.

A kontratámadás ritkább fegyver, de érdemes élni vele. Minden tanulmány azt írja, hogy a németek kiemelkednek e tekintetben, de most már ők is belesimultak a nagy ötös átlagába. Ennek valószínűsíthető oka, hogy a csapatok jobban felkészültek az ilyen esetekre, és ott van a taktikai szabálytalanság is, mint lehetőség, igaz, sokszor sárgalap a jutalom érte. A grafikon tanulsága szerint a LaLiga egyébként javult ezen a téren A Barcelonának magasabb a kontratámadásból elért gólszáma az összszámhoz képest, és a ligákhoz viszonyítva is, a szezon első felében ez 9 % volt.

Izgalom és feszültség

Az izgalomhoz hozzájárulhat, hogy a futball mérkőzések sokszor szoros küzdelmeket hoznak, amelyek döntetlenre vagy egygólos különbségre is végződhetnek, így az eredmény mindig kérdéses marad. Emellett az is izgalmat kelt, hogy a mérkőzés bármely szakaszában bármi megtörténhet, és az eredmény meg is fordulhat.

Két dologgal próbáljuk mérni a feszültséget: Az egyik az utolsó szakasz, az utolsó 15 perc góltermése, ha ez magasszám, akkor van a legnagyobb esély, hogy a végjátékban egy szoros állást valamelyik csapat a maga javára eldöntse. A másik, hogy mennyire lefutott egy mérkőzés a hazai csapat számára, ha otthon játszik.

Ha egyenletesen osztanák el a csapatok a gólokat, akkor az utolsó 15 percre a találatok 16,66 %-a esne. Ehhez képest mindegyik ligában 21 % felett van az érték. A Laliga ebben kiemelkedik (26 % felett), a végjáték ott hozhat leginkább változást, ott marad a végéig a feszültség, az izgalom, a Bundesliga viszont az évek alatt inkább romlott e tekintetben.

A hazai pálya előny, de ha egy bajnokságban a csapatok ki-ki meccseket játszanak, akkor senki nem mehet biztosra otthon sem. Az öt ligát, ha nézzük, összességében lefelé irányuló tendencia figyelhető meg, azaz a hazai pálya egyre kevésbé előny, a vendégek győzelmi szándékkal indulnak harcba idegenben is. Az ábra nem veszi figyelembe a döntetleneket, csak a hazai-vendég győzelmi arányokat vizsgálja. A 2020/21-as szezonban valami lehetett a levegőben a La Manche csatorna környékén, mert mind a francia, mind az angol bajnokságban több vendég győzelem született, mint hazai. A német és spanyol ligákban picit nyugodtabbak lehetettek hazai szurkolók, legalábbis a statisztikák ezt mutatják.

Szabálytalanságok

A gólokból több, a szabálytalanságból kevesebb kell a jó focihoz. Ha a játékosok túl sok szabálytalanságot követnek el, akkor az nem csak a játék színvonalát csökkenti, hanem sérülhetnek is a játékosok, ami a játékélmény és a sport iránti szenvedély csökkenéséhez vezethet. A jó foci csak akkor valósulhat meg, ha mindenki tiszteletben tartja a szabályokat és egymást, és a legjobb teljesítményt nyújtja a pályán.

A szabálytalanságok száma függ a bírói gyakorlattól, és ez országonként eltér. Ha Mateu Lahoz Angliában bíráskodna, lehet, hogy rosszabb értékei lennének a Premier League-nek, de mégis a jelen helyzetből kell kiindulnunk. A grafikon értékeit a footstats.co.uk weboldal adataiból nyertük ki, és csak a legutóbbi szezon adatait tartalmazza. Elég nagy a különbség, Angliában 10 alatt van a szabálytalanságok száma mérkőzésenként, míg a Serie A-ban és sajnos a LaLigában is 12 felett vannak ezek az értékek – latinos vérmérséklet.

A sárgalapokról is elmondható, hogy bírói gyakorlattól is függ, és hasonló eredményt mutat, mint a szabálytalanságok száma. Itt is érződik a latinos hatás, azaz az olasz és spanyol régióban nagyobb, Angliában és a németeknél kisebb számban osztanak sárgalapokat.

Intenzitás

Sokféle statisztikai adatot fel lehet kutatni az Interneten, a futásteljesítmény azonban pénzdíjas, ezért itt más tanulmányok összegző eredményére fogunk támaszkodni.

A SkillCorner 2020 nyarán tette közzé összehasonlítását az öt nagy ligáról a fizikai képességek tekintetében, melyik a leintenzívebb bajnokság, hol lüktetőbb a játék. Az összes most következő grafikon az a jobb liga, amelyik a jobb felső sarokban helyezkedik el.

A következő táblázat azt mutatja, hányszor volt nagy intenzitású futás az adott bajnokságban egy mérkőzésen (vízszintes tengely), és ezeknek a futásoknak mekkora volt az átlagos csúcssebessége (függőleges tengely). A Premier League elsőbbsége nem kérdés, többször futottak nagyobb sebességgel. A LaLiga a harmadik helyen volt.

A következő grafikon függőleges oszlopa azt mutatja, mekkora távolságot futnak a játékosok átlagosan egy mérkőzés alatt, a vízszintes pedig azt, hogy ebből mennyi volt nagy intenzitású. A spanyol és az olasz bajnokságban többet futnak a játékosok, de Angliában ezt nagyobb intenzitással teszik.

Nagyobb költségvetés

Az ötödik téma előtt, először vegyünk néhány alapadatot: Játékosszám, életkor, külföldi játékosok aránya.

Mindenhol 20 csapatosak a bajnokságok a Bundesliga kivételével (18), mégis a LaLigában sokkal kevesebb játékos van, kisebb a külföldiek aránya, és életkorban idősebbek is. Így érthetőbb az a kimutatás (90min.com publikált, de csak egy szezonra, ahogy említettük, a futásteljesítmények pénzdíjas adatok), amely szerint a 2018/19-es szezonban a Premier League-ben N’golo Kante futott legtöbbet, pontosan 307 km-t 26 mérkőzésen. Az első tíz legtöbbet futó között 27 mérkőzésszám volt a legtöbb az angol bajnokságban a maximális 38 helyett. Ehhez képest a tavalyi idényben (szintén csak egy szeon adata van meg) a LaLigában a legtöbbet futó képzeletbeli trófeát Busquets nyerte el 403 km-rel 36 mérkőzésen (33 %-kal több, mint Kantenak). A spanyol ligában az idősebb játékosoknak is többet kell futniuk, mint máshol, ez részben a kisebb játékosszám, részben a vetésforgó hiánya miatt van.

Tulajdonképpen mindennek az Alfája és Omegája a pénz. Mekkora a játékosok értéke az egyes ligákban:

A Premier League tulajdonosi köre nagyon gazdag, és egyre inkább vonza elsősorban az arab befektetőket. A legutóbbi tranzakció során, 2021 októberében egy konzorcium, amely a 430 milliárd dolláros szaúdi állami befektetési alapból (PIF), és más cégekből állt, megvette a Newcastle-t. A Newcastle United lett a 14. klub a Premier League jelenlegi mezőnyében, amelynek többségi tulajdonosa külföldi. A tulajdonosi kör vagyona nagyobb, mint az összes angol első osztályú csapat tulajdonosának vagyona együttvéve, a többi ligáról nem is beszélve.

Plusz egy hatodik szempont: az egymás elleni versengés

Az egymás elleni vetélkedésnek a legjobb fokmérője a Bajnokok Ligája. Önkényesen az elmúlt öt év elődöntő résztvevőit pontoztuk, a győztes 2 pontot, a másik három résztvevő 1 pontot kapott.

A Premier League első helye és a LaLiga második helye elég erős jelzés, meglepő az olaszok gyengébb eredménye.

Ezzel a cikk itt véget is érhetne, az olvasót megkíméltük a saját pontozásunktól, minden egyes grafikonnál rangsoroltuk a ligákat 1-3 pont értékben, attól függően, hogy az ott látott grafikonérték mennyire pozitív az adott bajnokság színvonalára nézve. A megítélés enyhén szubjektív, de végeredményben nagyon hasonló eredmény született, mint amit a kettővel ezelőtti „Érték” grafikon mutatott. Elöl a Premier League, utána jön a LaLiga és a Serie A, majd követte a Bundesliga, végül a Ligue 1.

A cikk elején írhattuk volna azt, ha valaki nem bírja a grafikonokat és a sok szöveget, az lapozzon a végére. A cikk sok adatot felhasználva próbálta elhelyezni a LaLigát a többi négy nagy bajnoksághoz képest. Választhattunk volna egy könnyebb utat is, ugyanis létezik egy pontozásos rendszer, amely mindig mutatja az aktuális rangsort a bajnokságokra nézve, nem csak az öt legnagyobbra, hanem mindegyikre. A KA FOOTBALL LEAGUES GLOBAL RATING PROCEDURE megadja pontozás szempontjait, de a részleteket elfedi, csak a végeredményt mutatja pontszámokban. Az ő eljárásuk három tényezőn alapul:

• Inter-Continental League Points (ICLP), amely méri a klubok teljesítményét a nemzetközi klubversenyeken.
• Flow Impact Index (FI2), amely a játékosok teljesítményét méri a kulcsfontosságú nemzetközi válogatott versenyeken (és átülteti és átállítja a pontszámot olyan ligákra, ahol a futballisták játszanak).
• A Nations Football Reputability Index (NFRI) az ország futballvilágban elfoglalt helyét mutatja meg általános elismertsége, hírneve, presztízse és a játékosok minősége szempontjából.

Ebből a három értékből kijön egy pontszám. Például az aktuális állás így nézett ki 2022 nyarán:

Ez a rangsor is erősen korreál a mi pontozási eredményünkhöz, és a korábban mutatott „Érték” grafikonhoz.

Vagyis igaz Puskás Ferencnek tulajdonított mondás, hogy „Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci”.

A mesterséges intelligenciával közösen írt cikkben házigazdaként illő, hogy a végszót átadjam az AI-nak.

A LaLiga (spanyol bajnokság) számos érvvel rendelkezik, amelyek miatt sok futballrajongó szerint a világ egyik legjobb bajnoksága:

• Magas színvonal: A LaLiga a világ egyik legjobb játékosait vonultatja fel.
• Technikás játék: A spanyol futball a technikás játékra fókuszál.
• Derbi meccsek: A LaLiga számos nagyszerű derbi meccset tartalmaz, mint például a Barcelona vs. Real Madrid, vagy az Atletico Madrid vs. Real Madrid.
• Tradíció: A spanyol futball hagyományosan az egyik legrégebbi a világon, és a LaLiga ennek a hagyománynak a folytatása.
• Globalis jelenlét: A LaLiga szerte a világon népszerű, és sok külföldi szurkolót vonz.
• Jó infrastruktúra: A spanyol stadionok kiválóak, és a játékosok számára kiváló körülményeket biztosítanak.
• Spanyol futballkultúra: A spanyol futballkultúra nagyszerű, és a szurkolók szenvedélyesek a csapataik iránt.