Ansu Fati: „A behívás volt a jutalom az eddigi munkámért és azért, amin az elmúlt két évben keresztülmentem”

Ansu Fati a Japán elleni mérkőzésen debütált a világbajnokságon, miután az első két mérkőzésen a kispadról támogatta csapattársait. Még csak 20 éves, de annyi minden történt vele az elmúlt két évben, hogy úgy tűnik, mintha egy emberöltővel ezelőtt lett volna. Ilyen fiatalon is már egyike azon játékosoknak, akik a világfutball következő évtizedének főszereplői lehetnek. Miután Fati túljutott a sérülésén, amely miatt négyszer kellett megműteni, teljes mértékben készen áll arra, hogy Luis Enrique fontos játékosa legyen a torna ezen szakaszában, ahol csak a győzelem a fontos. A fiatal tehetség a Mundo Deportivónak adott egy hosszabb interjút, amelynek a második része ITT olvasható.

Ez lesz az első interjúd, amit adsz, ha nem tévedek

„Igen, ez az első.”

Először is, milyen hangulatban van a csapat a Japán elleni vereség után?

„Azt látom, hogy a csapattársak jól vannak. Az utolsó meccsen kikaptunk, és ez egy kicsit rossz érzéssel tölt el minket, de örülünk, hogy továbbjutottunk. A legjobb 16 között vagyunk, és a torna ezen szakaszában már apróságokon dől el, hogy továbbjutunk vagy kiesünk.”

Két évvel később ismét játszottál a spanyol válogatott színeiben egy hivatalos mérkőzésen, milyen érzés volt?

„Nagyszerű. Minden egyes alkalommal, amikor a nemzeti csapatban játszom, az megtiszteltetés számomra és megpróbálom a legjobb teljesítményt nyújtani, és élvezni az általom kapott lehetőséget.”

Tudtad, hogy várnod kell a pillanatra, türelmes voltál

„Sok kiváló játékosunk van, és mindannyiunknak készen kell állnunk, mert az edzőnek mindannyiunkra szüksége lesz, amikor pedig megkapjuk a lehetőséget, készen kell állnunk rá.”

Nehéz volt számodra bekerülni a keretbe, de végül rád esett Luis Enrique választása. Ez megnyugtatott?

„Ahogy mondtam, készen kell állnod, mert soha nem tudhatod, hogy az edző hogyan fog dönteni. Azok számára, akik a kispadon ülnek, ugyanolyan fontos, hogy intenzíven éljék át a játékot, és készen álljanak, mert nem tudhatjuk, mikor, kinek ad lehetőséget az edző.”

A bizalom szempontjából fontos volt, hogy abban a pillanatban téged választott?

„Igen, természetesen. Minél több több percet fogok kapni, annál jobb.”

Tudatában volt annak, hogy bármikor kieshettek a csoportból?

„Ami engem illet, nem, én nem vettem észre. Tudtuk, hogy nyernünk kell, és ezt tűztük ki célul, bár végül nem sikerült.”

Hogyan élted meg azt a pillanatot, amikor Luis Enrique bejelentette a Katarba utazó keretet?

„A Ciutat Esportivában edzettem, és a tévében néztem a kerethirdetést. Amikor utoljára hallottam a nevemet, nagyon boldog voltam. Néhány csapattársammal voltam, akik látták a boldogságomat, és a gyógytornászokkal, akikkel együtt ünnepelhettem.”

Amikor meghallottad a nevedet, kire gondoltál?

„Mindenekelőtt a családomra. A szüleim, a testvéreim, a barátaim és mindazok, akik szeretnek és körülvesznek. Ez volt a jutalom az eddigi munkámért.”

Igen, ez egy jó jutalom egy nehéz időszak után

„Így van, mindazért, amin az elmúlt két évben keresztülmentem. Az igazság az, hogy ez a jutalom a mindennapi munkámért, azért, hogy napról-napra próbáltam fejlődni. És most, hogy jól vagyok, ez nagyszerű jutalom volt, igen.”

Luis Enrique a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy az utolsó pillanatig kétségei voltak veled szemben. Hogyan fogadtad ezt?

„Az edzőn múlik, hogy gondolkodik-e rajta. Az egyetlen dolog, amit biztosan tudok, hogy készen állok és felkészültem arra, amikor szüksége lesz rám.”

Beszéltetek erről utána, amikor megérkeztetek az edzőtáborba?

„Igen, az edző azt mondta, hogy bízik bennem, ezért választott engem és hálás vagyok ezért a lehetőségért.”

A világbajnokság egy új tapasztalatszerzés számodra. Mit tanulsz?

„Sok mindent. Hihetetlen, mennyire versenyképes  a csapat, amely mindig segíteni próbál nekem. Amit innen a leginkább magammal viszek, az az, hogy tudom, hogyan kell tisztelni és segíteni másokat.”

***