Kis kihagyás után újabb múltidézés következik: 2002 tavaszára ugrunk vissza, ahol a Barcelona éppen élet-halál harcot folytatott a BL indulásért Charles Rexach irányításával – a csapat a forduló előtt csak a 6. helyen állt és egy nagyon nehéz meccs várt rá a Bilbao otthonában.
A nem túl dicsőséges 2000-es évek elejét vettük most elő egy visszapillantás erejéig az esti, Athletic Bilbao elleni mérkőzés kapcsán, azt az időszakot, amikor nagyon más szelek fújtak Barcelonában az eredményeket illetően, még ha az elvárások nem sokkal voltak kisebbek akkor sem a mai célokhoz képest.
2002 tavaszán járunk: Guardiola játékosként távozott az előző nyáron, érkezett Saviola, Bonano vagy éppen Rochemback, a Barcelona vezetőedzője pedig Charles Rexach volt (aki a klub körül gyakorlatilag minden pozícióban szerepelt már, játékos pályafutása után volt beugrós, segéd és teljes jogú vezetőedző, elnöki tanácsadó is és ő íratta ugye szalvétára Messi „előszerződését” egy étteremben). Rexach az előző szezonban idő előtt kirúgott Lorenzo Serra Ferrert váltotta és ragadt meg a csapat élén. Annak a csapatnak az élén, amelyik ebben a 2001-2002-es idényben szépen liftezett a bajnokságban a 3. és a 9. hely között, köszönhetően a rendkívül inkonzisztens teljesítményének – a forduló előtt csak a 6. helyen állt, éppen megelőzve az aktuális ellenfelet 3 ponttal.
Forrás: kicker.de
A BL-ben egyébként állt a csapat a gyenge bajnoki szereplés ellenére, és bár a negyeddöntő első meccsén kikapott idegenben a Panathinaikosztól, a másodikat 3-1-re behúzta és bejutott az elődöntőbe is. Ott viszont a későbbi győztes Real Madrid ellen kiesett (0-2, 1-1), ami nagy csalódás volt, főleg, hogy a kupában már novemberben sikerült kiesni a legjobb 32 között a veretes Figueres ellen, a bajnokságban pedig végül csak a 4. helyre sikerült megérkezni – de ezzel legalább a BL meglett jövő évre is.
A BL-t érő helyezés megszerzésében kulcsfontosságú volt a bilbaói győzelem áprilisban: 2-0-ra nyert a Barça a „Nyúl” becenévre hallgató Saviola góljaival, így visszaugrott a 4. helyre, amit a hátralévő 5 fordulóban már nem is engedett ki a kezéből. A meccs igazi lenyomata a korszaknak, főleg a pályára lépő nevek alapján… Ez a csapat harcolta ki a győzelmet végül: Bonano – Reiziger, Abelardo, Christanval, Coco – Rochemback, Cocu, Luis Enrique – Overmars, Saviola, Rivaldo; a meccs érdekessége pedig még az, hogy ez volt az a meccs, ahol egyetlen saját nevelésű játékos sem lépett pályára.
A meccsről készült összefoglaló alább – igazi retro stílusban.
