Édentől keletre
Ez volt az első film, amit láttam James Dean-től és nagy érdeklődéssel vártam, mert mindenhol azt lehet olvasni mekkora tehetség volt. Hát nem kellett csalódnom benne, tényleg fantasztikusan játszott, minden egyes mozdulatában, gesztusában látszott, hogy teljesen magáévá tette a karakterét. Maga a sztori is érdekesen mutatta be egy hátországban maradt kis városka életét és problémáit. A mellékszereplők is jól játszottak, de Aron-nak úgy érzem többet kellet volna szerepelnie, hogy drámaibb legyen a vége. Amikor kifejeli a vonat ablakát az elég kemény.

8,5/10
Hajsza a föld alatt
Már az ajánlás előtt is szerepelt a watchlist-emen, így szintén nagy érdeklődéssel vártam. A film elején érezhető volt a feszültség, mikor szállnak fel a túszejtők a metróra, az ember már tudni akarja vajon, hogy fogják elfoglalni. A metrókocsi elfoglalása után, viszont már nem tudja folyamatosan fent tartani azt a fajta érdeklődést, amit a film elején ad a filmet. W. Matthau és R. Shaw jól játszik, utóbbi színész nagyon jól átadta karakterének érzelem mentességét. Sajnos a legtöbb mellékszereplő rohadtul idegesítő, gondolok itt speciel a polgármesterre, aki egy retardált és több, mit valószínűnek tartom, hogy csak tombolán nyerte a tisztségét. De ugyan olyan idegesítő az összes túsz, egy másodpercig se tudtam aggódni értük és reménykedni szabadulásukban. A Frank nevű karakter tetszett, mint a "nagy megmondó ember". Az utolsó képkocka meg poén lett. Összességében tetszett a film.
7/10
Kabaré
Ettől a filmtől nagyon tartottam, mert nagyon nem komálom a musical-eket, de végülis pozitívan csalódtam. Kevés benne is a ének is, az sem olyan indokolatlan, mint más musical-ekben. A történet szép lassan csordogált, különösebben nem keltette fel az érdeklődésemet, de nem is untatott. L. Minnelli jól játszott, M. York-ra sincs semmi panaszom, a többiek semmi extra, hozták amit kellett. Kevés filmre emlékszek, ami valamit mutatna az átmeneti időszakból, mielőtt Hitler teljesen átvette volna a hatalmat, ezt érdekes volt látni. A zenékért nem különösebben rajongtam, nem az én stílusom. A kutyát sajnáltam, utálom ha kutyákat bántanak. Amúgy Brian és Max-nél akkor homok került a gépezetbe? Végeredményben nem volt rossz film, de azért újra nem nézném meg valószínűleg.
6,5/10
Szerelmem, Hirosima
Érdekes film volt, ez volt az első, amit láttam a francia új hullám időszakából. A film első negyed órája olyan volt, mint egy elvont dokumentum film, jó pár durva felvétellel. Utána viszont vissza kerülünk a jelenbe, ahol megismerhetjük a két karaktert, részletesebben inkább a nőt. Kiemelném, hogy ő nagyszerűen játszott, teljes átéléssel. A férfival sem volt semmi gond, de kiemelkedőbb volt a nő. Valószínűleg azért, mert inkább rá volt kihegyezve a történet. A zene teljesen klappolt a jelenetekhez. Egyetlen gondom volt a filmmel, de az végső pontozást tekintve jelentős: sokszor azon kaptam magam, hogy nézem a filmet, de a gondolataim elkóboroltak, nem tudta végig fent tartani az érdeklődésemet. Sokat agyaltam rajta hányast adjak rá, végül megadtam a jobbikat és:
6/10
Harold és Maude
Olvasva az értékeléseiteket ettől a filmtől is nagyon tartottam és a film végére kiderült, hogy joggal, nagyon nem tetszett. Nem értettem, hogy írjátok, hogy részletekben nézitek meg, hogy többször neki kezdtetek, de aztán megértettem mire gondoltatok. 5-10 percenként néztem mennyi van hátra a filmből. Mind a két főszereplő nagyon idegesítő volt. Harold biztos, hogy dilettáns, egyedül akkor tűnt valamivel normálisabbnak, amikor ott volt Maude, mert az még rajta is túl tett. Sztori egyáltalán nem keltette fel az érdeklődésemet végig untam. Hogy ne csak negatívat írjak a zene az hangulatos volt, illet a filmhez, a mellékszereplőknek jól volt megírva a karakterük, színt hoztak számomra a filmbe. És kb. ennyi. Elnézést kérek az ajánlótól, de ez nekem nagyon mellé ment. Mivel legalább volt valami mondanivalója a filmnek, amit át is tudott adni ezért:
4/10
Amúgy lehet utólag változtatni a pont számom? Nem emlékszem, hogy ez ügyben mi lett a döntés.