A Maunika-só és a Józsi barát. Az utóbbi évek legtöbb beszédtémát és poént szolgáltató műsorai. Jól megélnek belőle a humoristák, beszél róla minden korosztály - most pont az a gond, hogy még az ovisok is
Vannak, akik "entellektüel" elítélik és utálják, de azért hozzá tudtak szólni az előző délutáni részhez "csak a bemutatót láttam, mert gyenge már az elem a távirányítóba és nem bírtam gyorsan elkapcsolni"
Az átlag-magyart egyszerűen szórakoztatta és jó volt azt lesni, hogy totál észre lehetett venni, hogy csak a pénzért lökik a bemagoltatott szöveget.
Aztán voltak, akik teljesen beleélték magukat és elhitték, hogy egy valós probléma megoldó - tényfeltáró műsort néznek.
Az átlag-magyar rétegbe - a neve is elárulja - elég sokan vannak és nekik köszönhetjük, hogy a TV-adók csodás helyszíneken megrendezett, színvonalas valóság show-kal és immár a ki tudja hányadik "év hangja" vetélkedővel támadja be az otthonainkat.
Az utolsó rétegbe tartozó népeknek pedig ott az Élő telefonos jósda, ahonnan folyamatosan áramoltatják a pénzenergiát meg a többit, csak hinni kell erősen, ami Uri Geller műsora után már nagyon jó megy, úgyhogy van élet a Maunika-só után is.
A Retek klub meg lenyeli a veszteséget és nem adja majd le jövőre az az évre tervezett évszakonkénti egy - 3 évnél nem régebbi filmet a Szupermoziban, hanem nézünk sok-sok csodálatos klasszikust a '70-es '80as évekből.
Sajnos én is olyan vagyok mint te, nem bírom megállni, hogy ne nézzek bele.
Soká' lesz még szeptember 30. 
