2007.08.03. 15:33:22
Miki! Nem vesztes nép vagyunk, hanem pesszimista. Nekünk semmi nem tetszik: ha esik, az a baj; ha fúj, azzal van problémánk; ha van állásunk, az a baj; ha nincs akkor az. Mindig azzal vagyunk elfoglalva, mi lenne, ha. Ha viki van hatalmon, akkor rohadjon meg, ha a feri akkor az pusztuljon el.
És engem nem szomorít el, ha egy magyarfocicsapat kiesik, mert megérdemlik: ennyit tudnak, és csak szégyent hoznak a nemzetre, az elődökre, a társadalom egészére. Egyszóval: lejáratják az országot. Az egyész magyarfocival azt kéne tenni, mint amit tettek anno a rómaiak Karthágóval: elpusztították, és sóval beszórták, nehogy kihajtson, újraéledjen. A magyarfoci meghalt, eltemették. Ez van.
Én hosszú idő után megnéztem egy magyar csapat meccsét kedden. Gyalázat volt látni a semmittevést, a kilátástalanságot, a motíválatlanságot. Az egész teljes nihil volt: rossz passzok sorozata, nulla hajtás, elemi hibák garmadája. A magyar bajnok gyengébb, mint egy gyenge-közepes svéd bajnok. Az Elfsborg is csak 'ugatta' a labdarúgást, és mégis esélytelenek voltunk velük szemben.
Ami pedig a magyarfoci berkeiben zajlik, az mélységesen felháborít. Ha miniszterelnök lennék, az első dolgom lenne, hogy a magyarfoci állami-önkormányzati támogatását megszüntetném, és az állami többségű vállallatoknak is megtiltanám ezt. Az mlsz és a csapatok tartsák fenn magukat, ne az adófizetők vérrel-verítékkel megszerzett pénzét költsék rájuk. Ezeknek a semmirekellőknek döntik a milliárdokat, miközben a magyar vívóválogatott banki hitelből ment el az Európa-bajnokságra, ahol a következő olimpiára való kijutáshoz elengedhetetlen pontokat lehetett szerezni. Ez csak egy példa - nagyon szomorú példa. És most ne jöjjön senki azzal, hogy mit, mennyien néznek. Mert arra nagyobb esélyünk van, hogy vívásban olimpiai aranyérmet nyerjünk, mint arra hogy a magyarfoci-válogatott 4. helyen végez a VB-selejtező csoportjában.
A vita akadémikus, de hasznos, és nem csak Mikinek szól, nem ellene írtam. Ez a véleményem, és van benne igazság.
És nem hinném, hogy az határozná meg magyarságomat, hogy el vagyok-e kenődve egy magyar focicsapat újabb és újabb bukásán. Én nem vagyok elkeseredve, meg sem érint, kvára nem is érdekel. De ettől még nem tartom magamat kevesebb magyarnak.
Ja, és Miki!
Ha van rá érkezésed, érdekelnek a történelmi témájú könyvek, akkor ajánlom figyelmedbe Szekfű Gyula 'Három nemzedék és ami utána következik' című elemző könyvét. Hosszú olvasmány, elég nehéz, de könnyen érthető, és mély igazságokat tartalmaz. Utolsó fejezete, ami az I. vh utáni úri Magyarország kárhoztatásáról szól, a következő alcímet viseli: 'Valahol utat tévesztettünk'. Szekfű megmondja hol: amikor 1918/19-ben nem dobtuk a történelem szemétdombjára a grófok úrias világát, és teret engedtünk a németesedésnek, a fasizálódásnak, Gömbös-ödésnek, az antiszemitizmus gyalázatos, aljas szellemének. És mindezt egy keresztény-keresztyén polgári gondolkozású történész írja.
Érdemes elolvasni, főleg az utolsó fejezetet.
Neked is, és mindenkinek. Mindannyiunk javára és épülésére szolgál/na. Még a viktoréra is, meg a Feriére is.