Bob_Marley írta:visca el barca írta:
itt konkrétan kire gondolsz? szerintem az össze mellékszereplő irritáló volt. sőt ha jol emlékszem másnak is ez volt a véleménye. feszültséget meg maximum a metrosínekben éreztem.

Jó volt az "idegbeteg" díszpécser" a polgármester is tetszett, meg a Paulie a Rockyból

Sokkal jobb volt ebben a filmben szerintem, hogy a a "főgonosz" precíz volt, s ezáltal sokkal inkább olyan volt a hangulat, hogy tényleg bármi megtörténhet.S a stressz éreztetésére jó volt mint említettem az idegbeteg díszpécser, de akit lelőnek az elején az is állandóan feszült volt, ami átragadt a filmre is.
Másikban pl a mindig nyugodt digó tárgyaló, annyira nem ilett a képbe.Ok hogy ilyen kell legyen de a remake tele volt "hatásvadász" dolgokkal, tupírral, bankos szál, meg csaj neten nézi stb, jobbnak éreztem az eredeti hangulatot, letisztult és ezáltal közelebbi, s drámaibb.
Azt hiszem rám hivatkozott elsősorban veb, és meg kell, hogy védjem a véleményét. A főgonosz tényleg jó volt, abból a szempontból, hogy kerülte a filmes kliséket, bár a filmekben jobban értékelem az idegbeteg karaktereket (pl. Joker, Hannibal Lecter), mert így kicsit sótlan maradt, akármennyire hidegvérű gyilkos is volt. (De ennek egyáltalán mi köze a mellékszereplőkhöz?)
A diszpécser lelövése számomra a film egyik legörömtelibb momentuma volt (és nem feszült lettem tőle, hanem boldog), és szurkoltam, hogy az irányítóközpontos csávó is erre a sorsra jusson (azért legalább Matthau kicsit befenyítette). A polgármesterben sem tudom, hogy mit lehetett szeretni, egy utolsó suttyó paraszt volt, ráadásul a többi mellékszereplőhöz hasonlóan az ő részét is elegánsan elvágták. Aztán ott volt pl. a srác, aki metróvezetőnek tanult, az elején vele indult a film, egyből azt is gondoltam, hogy ő a főszereplő, aztán az első 5 percben többet volt vásznon, mint utána egyáltalán. Vagy pl. a feka rendőrnek is annyi jutott, hogy az alagútban nézelődött, aztán róla is szépen elfeledkeztek. És itt kapcsolódik az egész a feszültséghez, hogy ilyen embereket mutogattak teljesen feleslegesen, a legnagyobb baj viszont, hogy konfliktus kb. 0 volt (mint írtam, a túszok részéről is), azon meg nem tudtam izgulni, hogy 3 perces montázs volt arról, ahogyan a pénzt csomagolják, meg megy a rendőrautó az utcán (utóbbi végkimenetele meg eléggé kiszámítható volt) Legjobban azon izgultam, hogy Matthau mikor veri be annak az irányítóközpontosnak a képét, aki mindig belepofázott a dolgába. Azt meg elég paradoxnak érzem, hogy pont attól lett drámai a film, hogy nem volt hatásvadász. (btw, még mindig nem értem, hogy miért baj, ha valami hatásvadász. ) Nem egy példa van rá, hogy a letisztult, naturális ábrázolások sokkolóak tudnak lenni, de egy ilyen kommersz, néha humoros akciófilmnél egyszerűen csak semmilyenek voltak a gyilkosságok, mert alapvetően nem ilyen volt a hangulat (ha volt egyáltalán valamilyen hangulat). Vontatott volt a történetmesélés, nem volt semmilyen konfliktus, a rendezés meg iskolaszerű volt.
Viszont egy dologban egyetértek: ne legyen utólagos változtatás a pontszámon. Ne azért legyen ez a film 2/3/4/5, mert két héttel ezelőtt 5/6/7/8-at adtál egy másikra. Egyébként mindenkinek tudom ajánlani, hogy ne azon melegében pontozzon. Én rengetegszer veszem észre magamon, hogy 2-3 órával később mennyivel másképp látom az adott filmet, és végül mindig ez utóbbi lesz a végső állláspontom. A filmklubban is előfordult párszor, hogy mielőtt leírtam a véleményem, teljesen más pontszámot akartam adni, mint amilyet utána adtam.