A valódi okok, amiért a Barça nem szívesen ad el játékosokat

A sportszakmai okok mellett ott vannak a Fair Play óriási korlátai is.

Joan Laporta a héten adott egy interjút, amelyben elmondta, hogy nem az a klub elképzelése a nyári átigazolási időszakra vonatkozóan, hogy játékosokat adjon el. Emellett szót ejtett arról, hogy elégedettek a jelenlegi kerettel, és hogy a következő szezonban a csapat nagyon hasonló lesz az ideihez, csak néhány változtatást eszközölnek majd. Azt is kijelentette, megerősítve ezt a nem eladási szándékot, hogy elutasítottak egy 200 milliós ajánlatot Lamine Yamalért. Bár az elnök nem mondta ki, melyik az a csapat, amelyik hajlandó lett volna kifizetni ezt az összeget, de ez a PSG volt.

Két alapvető oka van annak, hogy a Barcelona egyáltalán nem fontolja meg ezt a lehetőséget. Az egyik a sportszakmai ok, a másik pedig a klub gazdasági helyzete. A Lamine Yamalért érkező 200 millió eurós ajánlat visszautasítása egyértelműen az elsővel magyarázható. A vezetőség számára egyértelmű, hogy nem fog megválni a jövő legnagyobb reménységeitől, akik a csapatban vannak. Nemcsak a szélsőről van szó ebben az esetben, hanem az olyan játékosokról is, mint Pedri, Gavi, Baldé, Cubarsí vagy Araújo.

„A következő szezon csapatának alapja ugyanez marad. Ha elérjük a céljainkat, akkor nem kell eladásokat végrehajtanunk, hacsak nincsenek olyan játékosok, akik nem akarják folytatni, mert nem kapnak elég lehetőséget, vagy mert olyan anyagi ajánlatot kapnak, amit mi nem engedhetünk meg magunknak.” – mondta az elnök a Mundo Deportivónak adott interjúban.

A Fair Play-helyzet

A második ok a gazdasági, és ez nagyon fontos. A jelenlegi Fair Play-helyzetben, amiben a Barcelona van, a meghatározóbb játékosok eladása nagyon kevés próblémát oldana meg. Valójában egy nagy eladás nem tenné lehetővé egy másik játékos szerződtetését. Ennek oka a LaLiga szabályozása, és az, ahogyan ez érinti a katalán klubot, amely egyrészt jóval a maximálisan engedélyezett fizetési sapka fölött van, másrészt pedig ott van az a 40 millió euró, amit még a Libero nem fizetett ki. Értelemszerűen ez a ki nem fizetett összeg mínusz összeget jelent a költségvetésben. Ez a két tényező a Barcelonát fojtogatja.

Egy példa erre Frenkie de Jonggal

Nézzünk egy gyakorlati példát, hogy lássuk, hogyan érvényesül ez a két tényező. Tegyük fel, hogy a Barcelona 100 millió euróért eladta Frenkie de Jongot. Akár hiszik, akár nem ebből az összegből csak egy egészen minimálisat tudna átigazolásokba fektetni a klub. Mivel a klub túllépte a fizetési limitet, a holland a következő szezonban keresendő bruttó 18 milliójából, csak 60%-ot, azaz 10,8 milliót tudna fizetésekre fordítani. Ez még a probléma kisebbik részét jelenti. A nagyobbik az, hogy ebből a 100 millió eurós átigazolási díjból le kellene vonni azt a 24 milliót, ami a jelenlegi szerződéséből hátralévő két év alatt még amortizálódni fog, ami 76 milliós összeget adna, de mivel a klub átlépte a fizetési sapkát, ezért ebből csak 35%-ot használhatna fel, ami 26,6 millió euró.

Magyarán Frenkie eladásával 10,8 millió fizetés és 26,6 millió euró átigazolási díj szabadulna fel, ez összesen 37,4 millió. Azonban ennek nincs még vége, mert ebből az összegből még le kell vonni azt a 40 milliót, amit a Barcelona nem kapott meg a Liberótól. Így az eredmény 2,6 millióval negatív lenne, tehát nem lehetne senkit sem szerződtetni. Amennyiben Araújo is távozna, akkor mintegy 25 millió szabadulna fel a fizetésekre és átigazolásokra fordítható összegekből egyaránt. Az pedig egyértelmű, hogy a Barcelona ekkor sem tudna igazolni egy topjátékost, miközben két alapemberük távozna.

Ez a második ok, amiért a Barcelona nem gondolkozik ezen a lehetőségen. A logika erre készteti őket. Elképzelhető, hogy a Libero által eddig még ki nem fizetett 40 millió euró meg fog érkezni, de ehhez az összeghez még 60 milliót kellene hozzátenni, hogy ez a büntetés eltünjön, plusz ugye a fizetési limit sem lehetne magasabb a megengedettnél. Amennyiben mindhárom feltétel teljesülne, ami szinte lehetetlen, akkor a csapat az 1:1-es szabály szerint igazolhatna [minden játékoseladással bejövő összeget fizetésekre és átigazolásokra fordíthatnak – a Szerk.]. A reális forgatókönyv azonban az, hogy a Libero miatti büntetés semmissé válik, ekkor pedig 1:2-es szabály vonatkozhat a klubra a nyáron.

***