Hiába könyvelt el immáron egymás után hetedik alkalommal nyereséget az FC Barcelona, a katalán egyesület pénzügyi helyzete minden, csak nem rózsás. A katalánok költik ugyanis a legtöbbet a fizetésekre az európai topcsapatok közül, így hiába a magas bevételi oldal, nagy mértékben rá vannak szorulva az eladásból származó bevételekre is. 

A Barcelona nem egy eladó klub.

Nyilatkozta még korábban a klub sportigazgatói székét 2003 és 2010 között betöltő Txiki Begiristain, aki jelenleg a Manchester Citynél dolgozik hasonló pozícióban. Begiristain ezzel arra akart utalni, hogy a Barcelona általában jelentős befektetéseket eszközöl, hogy a legjobbakat meg tudja vásárolni, ám egészen addig nem adja el ezeket a sztárokat, amíg piacképesek, hiszen ez azt jelenti, hogy még a pályán képesek hasznot hozni a Barça számára. A fentiek következtében logikusan következik, hogy az adott sztárjátékos teljesítményének hanyatlása után már csak jóval kisebb összeget realizálhat a klub a labdarúgó eladásából, de olyan is előfordult már, hogy a szerződés felbontása mellett döntöttek a felek közös megegyezéssel.

Ez sokáig így is működött a katalán klubnál, ám az elmúlt években a Barcelona egyre inkább rászorul a játékoseladásokból származó bevételekre, köszönhetően elsősorban a bértömegének, mely a legmagasabb Európában a főként a labdarúgás üzleti oldalával foglalkozó, svájci ‘Swiss Ramble’ kimutatásai alapján.

92 millióval többet költenek a fizetésekre, mint az ősi rivális Real Madrid

Egészen elképesztő különbség ez, ami a pályán finoman szólva sem mutatkozott meg az elmúlt években, hiszen a Real Madrid az elmúlt négy idényben három alkalommal is megnyerte a Bajnokok Ligáját. Ha azonban eltekintünk a rivalizálástól, az is meghökkentő, hogy az arab pénzzel feltőkésített Manchester City, mely jelenleg a ‘Football Leaks’ által kirobbantott botrány kellős közepén áll, 191 millió euróval (!) költ kevesebbet fizetésekre. Ez abból a szempontból teljesen érthető, ha a két klub közelmúltbeli sikerességét vesszük alapul, ugyanakkor totálisan érthetetlen, ha azt nézzük, hogy a City gazdasági háttere kimeríthetetlen erőforrásokkal rendelkezik, vagyis elviekben csak az UEFA által megalkotott Financial Fair Play tartaná kordában az angolok költekezését. Amint azt a ‘Football Leaks’ által kiszivárogtatott anyagok mutatják, inkább kevesebb, mint több sikerrel, vagyis végképp érthetetlen a különbség mértéke.

Mi több, a Barcelona úgy költi a legtöbbet a fizetésekre, hogy a brazil Neymar már távozott, a korszakos, mindent többször is megnyerő csapatából pedig a legtöbb kulcsember már távozott. Ez minden tehát, csak nem egészséges.

Aggasztó pénzügyi egyensúly, pedig a bevételek rendben vannak

A fenti kimagasló bértömeg és az abból fakadó pénzügyi egyensúlyhiány pedig annál inkább aggasztó, ha vetünk egy pillantást a bevételi oldalra. A bevételeket illetően ugyanis a Barcelona szintén a topban találja magát, vagyis az iparágban a legtöbb bevételt elkönyvelő klubokhoz tartozik, ami azt jelenti, hogy ezen az oldalon nem igazán lehet „kitörni”, és keresni a nagyobb gazdasági mozgástér lehetőségét. A kereskedelmi bevételek területén például a negyedik legtöbb bevétellel rendelkezett a klub a 2016-2017-es idényben, míg a világszintű összbevétel kapcsán a harmadik helyet foglalta el a listán a 2016-2017-es szezonban, és csak a Real Madrid, valamint a Manchester United előzte meg ebben a tekintetben. Ráadásul a prognózisok alapján az angol klubot lehagyta a katalán egyesület a mögöttünk álló idényben, ám az egyensúly hiánya miatt így sem lehet azt mondani, hogy a Barcelona stabil gazdasági alapokon nyugszik.

Említhetnénk továbbá a fenti diagramot is, mely a legnagyobb értékű szponzorációs szerződéseket mutatja az európai topbajnokságok mezőnyében. Itt a Barçát csak az ősi rivális Real Madrid előzi meg (2020-tól lép életbe a Madridnak az Adidasszal kötött új megállapodása a ‘Swiss Ramble’ információi szerint), és a Nike sportszergyártóval megkötött új szerződés az idei szezontól már érvényes, azaz a katalánok ezen a területen is az élbolyhoz tartoznak.

Játékoseladás nélkül mínuszban a klub

A magas bevételek ellenére a fent leírt bértömeg miatt a klub egyre inkább rászorul a játékoseladásokból származó bevételre. A mögöttünk hagyott nyáron nem volt véletlen tehát az olyan játékosok értékesítése, akik egyértelműen piacképesek voltak, mint például Yerry Mina, Lucas Digne, Paulinho vagy Paco Alcácer. Az eladások miatt rekord összegű adózás, értékcsökkentés és kamatfizetés előtti működési eredményt ért el a Barcelona a 177 millió eurós összeggel (kék vonal). Ha azonban a játékoseladásokat nem vesszük figyelembe, akkor a 2017-es évben elért 103 millió eurós pluszból 31 millió eurós mínuszt hozott össze a klub a 2018-as esztendőre, főként a fent részletezett bértömeg miatt.

Ez tehát azt jelenti, hogy a Barcelonának többletbevételre van szüksége a jövőben, mert úgy minden évben nem tud 100 millió euró felett játékosokat értékesíteni, hogy közben a Barça hagyományaihoz mérten minden sorozatot meg akarjon nyerni. Az pedig nyilvánvalóan szóba sem jöhet, hogy az elmúlt évtized legsikeresebb spanyol klubja hirtelen lejjebb adja az igényeket, és megelégedjen például egy-egy Király Kupa-sikerrel.

A bértömeg csökkentése vagy alternatív bevételforrások. Ez a két út jöhet szóba. Az első – a szerződések és a fent említett magas elvárások miatt – nem igazán reális, a másodikkal pedig egyelőre nem járt sikerrel az elnökség, hiszen a Bartomeu által irányított vezetőség éppen ezért kérte arra a közgyűlést október 20-án, hogy az alapszabályban meghatározottnál nagyobb mértékű hitelt vehessen fel a klub, ám a pártoló tagok egyértelműen leszavazták a kezdeményezést.

Új kollekció és egyben akció? Lehetséges ez? Az Eurobarça Shopban igen!