Sikerült három pontot szerezni, ez a hétvége jó híre, ám maga a meccs ezúttal is termelt bőven olyan szituációkat, amikor minden szurkoló foghatta a fejét.
Az érzést azért szokni kell
Nehéz megszokni, és remélhetőleg nem is kell majd tartósan, hogy a Camp Nouban, erős csapattal, odafigyelve, az ellenfelet egyáltalán nem fél vállról véve komoly gyötrelmet jelent a három pont begyűjtése a Levante ellen. Ez persze a Levante dicsérete is, nagyon jó hozzáállással és taktikával álltak ki, de a Barcelona kritikája is. Mert ilyen szoros meccseket nem a Levante ellen kellene játszania a Barcelonának, hanem az európai top csapatokkal. Itt viszont világos volt, hogy a Levante és a Barcelona is kiadta magából a “legjobbat”, és ennek az eredménye most egy nagyon szoros meccs lett, mindez ráadásul a Camp Nouban…
Jobb lenne helyzetekre játszani?
Azt a jót el lehet mondani a Barcelonáról, hogy tud kidolgozni helyzeteket. De elképesztően ügyetlen a támadások végén, vagy az utolsó passzoknál, vagy a befejezéseknél. Így viszont hiába a sok erőfeszítés, a gólok nem jönnek. Olyan mintha ez is egy vírus lenne, hogy itt senki nem tud gólt lőni, mert Messire is teljesen átragadt az, hogy egyszerűen nem jönnek a jó megoldások. Neki ezúttal a kilencedik próbálkozása hozta meg a gólt, persze igaz, ez volt a legnagyobb helyzete. Másrészről teljesen világos, hogy a játéknak folyamatosabbá kellene válnia, mert annyira döcögve ér fel helyzetekhez a Barça, hogy valamennyire logikus, hogy előbb vagy utóbb valami nem sikerül. És az is egyértelmű, hogy ilyen vagy még ennél kicsit jobb helyzetkihasználással sem lenne sansz bármilyen sorozatban trófeákért harcolni.
A zavar pedig csak fokozódik
Koeman keresi a receptet, de láthatóan nem találja. A kérdés az, hogy mi fér bele abba, amit recept keresésnek nevezünk. Mert az világos, hogy ki kell próbálni új dolgokat, annak érdekében, hogy talán sikerüljön megtalálni a nyerő csapatot, nyerő felállást, vagy akár csak egy gyümölcsöző kapcsolatot a pályán két játékos között. Kell tehát próbálkozni, de Koeman olyan dolgokat is “megpróbál”, amiben elsőre nehéz megtalálni, hogy mi is a szándéka vele.
Változtatott a játékrendszeren, de nem végig. Braithwaite a baloldalon kezdett, de végül csak visszatért a center posztra. Busquets-et cserélte le Koeman Pedrire, így viszont Pedrit bedobta középre támadó középpályásként úgy, hogy még mindig pályán volt Messi, Griezmann és Coutinho is – szintén középen. Jött Trincao is, de a baloldalon játszott, amikor eddig mindig a jobb szélen tette. Hogy a meglepetést fokozza, Trincao azért most is a jobb oldalon fejezte be, azzal a váltással együtt, amikor Umtiti állt be a pályára, hogy részese lehessen szintén egy újdonságnak, egy három középső védős rendszernek.
Rendben van, győzött a Barça, de a változtatások száma és típusai olyanok, amikben egyszerűen nehéz felfedezni a logikát, az építkezést, a tudatosságot, ahogy az történt a Juve ellen is.
