1927 június 10-én született Kubala László, az FC Barcelona történetének egyik legismertebb és legsikeresebb alakja. A magyar labdarúgó érdekes és tartalmas pályafutást és életet tudhatott magáénak, ebben a cikkben az ő életét, pályafutását és hatását mutatjuk be. Hosszú két cikk lesz, de úgy vélem egy Barcelona szurkolónak, egy magyar Barcelona szurkolónak érdemes elolvasni és tanulni az elmúlt évszázad egyik legmeghatározóbb játékosáról.

A Barcelona a Kubala éra vége felé

1959-ben, hat esztendő után, ismét bajnoki címet ünnepelhetett a Barcelona, ezen kívül a Spanyol Kupában is a katalánok emelhették magasba a trófeát. A bajnoki cím jutalma az volt, hogy végre a Barca is elindulhatott a bajnokcsapatok Európa-kupáján. Az első három mérkőzést könnyen hozta a Barca, Kubala ezeken 6 gólt szerzett. Az elődöntőben azonban a Real Madrid könnyedén búcsúztatta a katalán együttest, de mivel ismét bajnokok lettek, valamint a Vásárvárosok kupáját is a Barca nyerte, így kvalifikálta magát a következő évi, sorsdöntő BEK szezonra.

Ebben a BEK kiírásban sem kerülte el egymást a két spanyol sztárcsapat, most viszont a Barcelona jutott tovább és menetelt egészen a döntőig. A döntő helyszíne a berni Wankdorf stadion, melyhez nem fűzte jó emlék a magyarokat. A Barcelona a legerősebb támadószekcióval, a Kubala, Kocsis, Evaristo, Suárez, Czibor állt fel, viszont ez sem volt elég a győzelemhez. A Barcának azon a napon semmi sem jött össze, ugyanis háromszor is a kapufán csattant a labda, egy ízben pedig a gólvonalról tudott tisztázni a Benfica védelme. A mérkőzést 3:2-re a Guttmann Béla által vezetett Benfica nyerte. A berni átok ismét lesújtott. Kocsis és Czibor szinte ugyanolyan forgatókönyvű két meccsen kapott ki. Ez a vereség fájóan érintette a Barca keretét, amelyik nagymértékben átalakult. Kubala Lászlónak ez volt az utolsó fellépése a csapat színeiben, rövid időre abba is hagyta a labdarúgást, igaz, nem sokkal később visszatért a pályára, de egy korszak lezárult mind az ő pályafutásában, mind a Barca történetében. Rajta kívül még sok játékos hagyta el a klubot. Ramallets visszavonult, Suaréz az Interbe, Czibor pedig az Espanyolba igazolt. A bajnokságot a Real, a kupát az Atletico Madrid nyerte, a Barca így megint kupa nélkül zárta a szezont.

Kubala barcelonai búcsúmeccsét 1961. augusztus 30-án rendezték, az ellenfél a francia Reims csapata volt. A találkozót a katalánok nyerték 4:3-ra. Külön érdekesség volt, hogy azon a meccsen a Real két emblematikus figurája, Puskás Ferenc és Alfredo Di Stéfano is Barca színekben lépett pályára.

Kubala bajnoki mérkőzésen 131-szer volt eredményes, emellett 49 gólt jegyzett a kupában, 7-et a BEK-ben, 6-ot VVK-ban és még a Latin kupában is lőtt egy gólt. Ez összesen 194 gól, de ezek csak a tétmeccseken szerzett találatai. Ha hozzávesszük a barátságos meccseken elért találatokat, ez a szám 280-ra növekszik. Kubala szinte mindent megnyert, amit klubcsapattal meg lehetett nyerni, és döntő részben hozzájárult a Barca 1950-es években elért sikereihez. Összesen 9 magyar labdarúgó ölthette magára a gránátvörös-kék szerelést, de valamennyiük közül messze Kubala volt a legsikeresebb a klubbal.

1961 őszén Kubala edzőként vette át a csapat irányítását és VVK döntőbe vezette a katalán gárdát. A döntőt a Valenciával vívták, de vesztesként hagyták el a pályát. Kubala ekkor felállt a kispadról és az Espanyolhoz szerződött játékos-edzőnek. Ezen kívül megfordult még Zürichben, de ott bajnoki meccsen nem lépett pályára, valamint a Toronto Falcons játékosaként a tengerentúl is kipróbálta magát. Itt 19 meccsen lépett pályára, ezeken 5 gólt szerzett.

Kubala, mint edző

Kubala edzőként bejárta a fél világot. Több spanyol csapatnál vállalt munkát, de dolgozott Kanadában és Szaúd-Arábiában is. A spanyol nemzeti csapatot 11 évig irányította 1969 és 1980 között. Edzőként legnagyobb bravúrját 1970. február 11-én érte el, amikor is Sevillában 2-0-ra sikerült legyőzniük az NSZK csapatát. Neki tulajdonítják a mára már közhellyé vált „a közönség a tizenkettedik ember a pályán” mondatot, melyet a mérkőzés utáni nyilatkozatában használt.

Edzőként aztán sikerült az, ami játékosként nem. Az 1978-as, Argentínában rendezett világbajnokságra kivezette a spanyol csapatot, de kiugró eredményt nem sikerült elérni, a csoportkörből sem jutottak tovább. Hasonló helyzet állt elő két évvel később, az olaszországi Európa-bajnokságon is. Ezután a kudarc után a szövetség nem hosszabbította meg Kubala szerződését, és 11 év után távozott a nemzeti csapat éléről. 68 mérkőzésen dirigálta a válogatottat, mely sokáig, egészen pontosan 2013 márciusáig spanyol rekordnak számított, melyet Vicente del Bosque döntött meg, aki annak idején játékosként Kubala kezei alatt mutatkozott be a nemzeti csapatban.

1980-ban egy rövid időre visszatért a Barcelona csapatához, ahol egyszerre több pozíciót is betöltött. Egy időben volt az ifjúsági csapat edzője, technikai igazgató és utánpótlásért felelős igazgató. Egy rövid pihenő után 1982-ben a szaúd-arábiai Al-Hilal csapatának az edzője lett, ahol szép sikereket ért el, valamint anyagi biztonságot teremtett magának. 4 évi szaúd-arábiai kaland után visszatért Spanyolországba, ahol a Mucria és a Malaga csapatait trenírozta. Az 1992-es barcelonai olimpia idején a győztes spanyol csapat másodedzője volt. Az olimpia után néhány év pihenőre vonult, majd 1995-ben elfogadta a paraguayi szövetségi kapitányi posztot. Habár próbálták marasztalni, de még ebben az évben elköszönt a dél-amerikai válogatottól, edzői pályafutását lezárta és visszatért Barcelonába.

Kubala László hatása

Amikor 1950-ben Kubala László aláírt a Barcelonához egyik fél sem tudhatta mekkora üzletet is kötöttek valójában. Kubala játéktudását és eredményességét már korábban bemutattam, most szeretnék rávilágítani a mindennapokban, a kultúrában és a Barcelona történelmében végzett munkájára. Kubala játékával hamar belopta magát a labdarúgást és az FC Barcelonát szerető emberek szívébe. Az 1950-es évek elejétől azonban feltűnően megnőtt a meccsekre kilátogató hölgyek száma, ami szintén Kubalának volt tudható. 180 centiméteres magasságával, szőke hajával és kék szemével megfelelt az akkori férfi szépségideálnak, tehát már Kubala puszta látványáért is többen látogattak ki a Barcelona mérkőzéseire. Ő volt az első labdarúgó, akinek a játékáért az emberek képesek voltak több száz kilométerről is ellátogatni a Barcelona mérkőzéseire. A Kubala fémjelezte csapat, Plattkó Ferenc irányítása alatt, az 1955/56-os szezonban, sorozatban 10 bajnoki győzelmet ért el, ez a rekord több mint 50 évig megdönthetetlen volt a katalán sztárcsapatnál.

A Barcelona az 1950-es évek közepére kinőtte az addigi stadionját, a Les Corts-t. A jegyeket pillanatok alatt elkapkodták, szinte minden mérkőzésen több tízezer ember ragadt a stadionon kívül. Az új stadion alapkövének letétele 1954 márciusában történt meg, és az új stadion, a Camp Nou, kicsivel több, mint 3 év alatt 288 millió pesetáért készült el. A több mint 90.000 néző befogadására képes Camp Nou-t 1957. szeptember 24-én egy Varsó válogatott elleni barátságos mérkőzéssel nyitották meg.

Jól mutatja a Kubala iránt érzett szeretetet és tiszteletet, hogy amikor édesanyja hosszú idő után, 1961-ben meglátogatta Barcelonában élő fiát, „Isabel la Catolica” kereszttel tüntették ki őt a katalánok, így fejezve ki hálájukat, amiért Kubala Lászlót a világra hozta.

Az 1960-as években, mikor Kubala már a Barcelona edzői stábjában vállalt szerepet, és ő volt az első, aki ráébredt arra, hogy sztárokat nem csak igazolni, de nevelni is lehet. Nagy hangsúlyt fektetett az utánpótlásra, ő alapította meg a világhírű La Masia elődjét, a Barcelona utánpótlás-nevelés akadémiáját.

Kubala a Barceloában töltött idő alatt nemcsak a futballpályán, de a filmvásznon is kipróbálta magát. 1954-ben főszereplője volt Arturo Ruíz Castillo „Az ászok a békét keresik” című életrajzi filmjének, melyben saját magát alakította. Ezen kívül szerepelt még az 1970-ben készült „A futball technikája” című dokumentumfilmben, valamint 1993-ben egy epizód erejéig felbukkant „A Borbély” című televízió-sorozatban is. Kubala hatása nem múlt el pályafutása befejeztével, ugyanis még évtizedekkel később is voltak, akik művészetükkel adóztak Kubala tiszteletének. A népszerű katalán énekes, Joan Manuel Serrat, aki gyerekkorában látta Kubalát játszani, 1989-ben írta meg Kubala című számát, melyben az egekig magasztalta a magyar csatárt.

1999-ben a Barcelona alapításának 100-ik évfordulóján a katalán klub drukkerei Kubalát választották a klub történek legjobb játékosának. A magyar játékos olyan sztárokat utasított maga mögé, mint Luis Suárez, Diego Maradona, Hriszto Sztoicskov vagy éppen Johan Cruyff. Kubalát nem csak Katalóniában, de egész Spanyolországban tisztelték és elismerték. A spanyol újságírók Di Stéfano után Kubalát választották a XX. század második legjobb spanyol labdarúgójává.

Kubala László 1949-es emigrálása után hosszú évtizedekig nem jött haza Magyarországra, habár kínozta a honvágy. A rendszerváltás után azonban újra sétálhatott szülővárosának, Budapestnek az utcáin. Kubala, ugyanúgy, mint Czibor vagy Puskás, mindenkinek segített, akinek csak tudott. Kinek pénzzel, kinek szállással, kinek mire volt szüksége. Di Stéfano testvéreként tekintett Kubalára, ugyanis, amikor megérkezett Barcelonába, „Kuksi” egyből felajánlotta, hogy lakjon az ő házában. Annak ellenére, hogy Di Stéfano végül a Real Madridhoz került, ez a barátság sose romlott meg.

Kubala László hosszan tartó betegség után, 74 esztendős korában, 2002. május 17-én hunyt el egy barcelonai kórházban. Azon a héten szerdán a Real Madrid megnyerte a Bajnokok Ligáját, csütörtökön az egész ország őket ünnepelte, majd pénteken ez a tragédia csendesítette el Spanyolországot. Katalóniában megállt az élet. A Barcelona épp aznap mutatta be a csapat új edzőjét, Louis van Gaal-t, mikor a sajtótájékoztató közben a klub elnöke, Joan Gaspar, a hír hallatára zokogni kezdett. Kubala Lászlót a halála utáni napon már el is temették, a Les Corts temetőben helyezték örök nyugalomra.

2003-ban a spanyol kormány posztumusz kitüntetésben részesítette, arany érdemrenddel díjazták. 2009-ben a Barcelona is méltó módon emlékezet meg legendájáról. Szeptember 24-én, a Camp Nou megnyitásának 52. évfordulóján avatták fel a stadion előtt a közel két méter magas Kubala szobrot. Az ünnepségen több, mint 20.000 fanatikus jelent meg, ami önmagában nagy szó, hát még úgy, hogy Kubala utolsó Barcában lejátszott mérkőzése óta közel 50 év telt el, valamint Kubala már több, mint hét esztendeje eltávozott az élők sorából. 2012-ben a Vasas a Fáy utcai sportközpontban avatott fel egy Kubala mellszobrot, valamint a Vasas utánpótlás akadémiája is Kubala nevét viseli.

Felhasznált irodalom:

• Antal, Z., Hoffer, J. (1968) Alberttől Zsákig
• Arady, A., L. Papp, I., Thury, G. (2006) Vér és Aranyak
• Bocsák, M., Imre, M. (2002) Örökség, Puskásék és a történelem. A szerzők magánkiadása
• Dénes, T., Peterdi, P., Rochy, Z., Selmeci, J. (1999) Kalandozó magyar labdarúgók
• Dénes, T., Sándor, M. (2003) Futballtörténelmi lecke-nem csak fiúknak
• Dévényi, Z.,Harmos, Z. (2007) FC Barcelona
• Hegyi, T. (2011) Minden idők legjobb 50 magyar futballistája. A kezdetektől napjainkig.
• Kocsi, T. (2014) Magyarok a Barcáért Budapest
• Margitay, R., Margitay, Zs. (2012b) Az idegenlégió
• Margitay, R.,Margitay, Zs. (2014) Kubala A XX. század legjobb Barcelona-játékosa.
• Margitay, R.,Margitay,Zs. (2012) Barcelona- Real Madrid Az El Clasicoés ami mögötte van.
• Nádori, Gy. (1985) Sportlexikon A-K