Az elmúlt évtizedben újra és újra felbukkanó Európai Szuperliga létrehozása a ‘Sky News’ értesülései szerint egyre inkább közeleg, a szigetországi hírportál akár már egy 2022-es indulást is elképzelhetőnek tart a legújabb tervek alapján. A formátum, mely a Bajnokok Ligáját váltaná fel, és szakítana a nyílt rendszerű versenyzésen alapuló európai hagyományokkal, egyértelműen a futball történelmének egyik legnagyobb horderejű változását hozná magával, egyben pedig lezárná a futball iparággá való alakulását, ahol már mindent a kőkemény üzleti logikának rendelnek alá. Alább az elképzelést támogató gondolatok után kifejtjük azt is, miért kellene inkább a jelenlegi rendszernél maradni.
Vitathatatlan annak a ténye, hogy korunk futballja úgy válik iparággá, ahogy Hollywoodban a filmgyártás: háttérbe szorul a tartalom, ami megérinti a fogyasztót és szimpátiát kölcsönöz, helyette a haszonszerzés célja kerül reflektorfénybe. A labdarúgás művészi szintjét azonban évtizedek óta a Bajnokok Ligája képviseli, amely lehetőséget nyújt a foci szerelmeseinek, legyen az játékos, edző, vagy szurkoló, hogy átélje mindazt, amit e sportág szépségének nevezünk.
A BL nem elérhetetlen álom, mivel olyan klubok is részesei lehetnek a tornának, amelyek kisebb erőviszonyokat képesek felmutatni. Habár a kis- és középcsapatok, amelyek alacsonyabb költségvetéssel rendelkeznek egy Barcelona-szintű együttesnél nem feltétlenül generálnak olyan mértékű népszerűséget – leginkább a televíziós nézettség tekintetében –, mint egy Barça – Liverpool-mérkőzés, mégis üde színfoltjai lehetnek a legrangosabb európai kupasorozatnak.
Erre jó példa a Monaco 2016-17-es menetelése is, amikor a Leonardo Jardim-vezette egyesület az elődöntőig jutott, és többek között olyan – akkor még fejlődésben lévő – tehetségeket fedezhettünk fel, mint a mára klasszissá vált Kylian Mbappé, vagy az azóta az Atlético Madridhoz szerződő Thomas Lemar. Előbbiek honfitársát, a Manchester City alkalmazásában álló Benjamin Mendy-t és csapattársát, Bernardo Silvát se felejtsük el erről a képzeletbeli listáról.
Azzal, hogy a kisebb csapatok lehetőséget kapnak arra, hogy a legmagasabb szinten játszhassanak, esély nyílik arra is, hogy kibontakozzanak olyan tehetségek, akik nem biztos, hogy egy esetleges Szuperligában egyáltalán szerepelni tudnának. Mivel a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) szervezése alatt áll az új kezdeményezés, az UEFA ellenzi, legalábbis a BL prioritását illetően, amely fenntartja az európai labdarúgásért felelős szervezet hatalmát.
Az a véleményem, hogy a minden évben izgalmas csúcsrangadók és a meglepetéscsapatok szereplése kevésbé válhat monotonná, mint egy olyan bajnokság, ahol szinte minden csapatnak évről évre fix helye van, még akkor is, ha azok topklubok. Ahhoz, hogy egy rendezvény mindig felkeltse a közönségét érdeklődését, úgy gondolom, hogy rendszeres változásra van szüksége. Példának okáért a BL se hozza lázba annyira a nézőt, amikor már egymás után három éve találkozik egymással két csapat, vagy kerül egy csoportba, ráadásul ebből a változásból nem feltétlen kellene kizárni a kisebb klubokat sem.
A Bajnokok Ligájában mondhatni a szerencse dönti el, hogy ki kivel kerül egy csoportba, vagy ki kivel játszik az egyenes kieséses szakaszban, de ha a Szuperligában minden évben lesznek csapatok, amelyeknek biztos helyük van – ráadásul egy nemzetből többnek is –, akkor nem borítékolható, hogy izgalmasabb lesz a BL-től. Az UEFA tervezi, hogy bővíti a legrangosabb európai kupasorozat mezőnyét 32-ről 36 csapatra, de ennek megvalósítása is csak évek múlva volna lehetséges, feltehetően 2024-től lépne érvénybe a változás a ‘Sky’ információi alapján.
Az Európai Szuperliga a tervek szerint tizennyolc csapatos lesz és ugyanolyan formában fog lezajlani, mint bármelyik bajnokság (pl. Bundesliga), amely oda-visszavágós rendszerben működne hétköznaponkénti fordulókkal, összesen 34 játékhéttel – számol be erről a SkyNews. Ez plusz teher a csapatoknak meglátásom szerint, mivel a topligákban 34-38 mérkőzést játszanak le egy idényben, és ha még egyszer ennyit kellene lebonyolítani, az még több erőfeszítést igényelne a Bajnokok Ligájával ellentétben, ahol a csoportkörtől a döntőig számítva legfeljebb 13 meccs jut egy klubra.
Minden a pénzről szólna?
A JP Morgan bank 6 milliárd dollárral segítené a torna költségvetését, de több cég is jelezte, hogy csatlakozna szponzorként és több száz millió font illetné a csatlakozó klubokat – a SkySports szerint a Real Madridnak és a Manchester Unitednek ajánlották a legnagyobb összeget – és ezzel az Európai Szuperliga lenne a legnagyobb költségvetéssel rendelkező labdarúgó-versenysorozat. A végső győztesnek is pénzjutalom járna, egyelőre pontos összegről nincs információ.
Azok a csapatok, amelyek a hazai bajnokságokban szerepelnek, de nem kapnak lehetőséget arra, hogy a Szuperligához csatlakozhassanak, nem fognak a jelenlegi gazdasági helyzetből kiindulva anyagilag fellendülni a topcsapatokkal ellentétben, akik – ahogy néhány sorral fentebb is olvasható – százmilliós juttatásokban részesülnek, ezzel aránytalan financiális különbségeket teremtve.
Fogyasztói szemmel nézve másként tekintünk a labdarúgásra, igaz, mi is a saját érdekeinket keressük, és főként a médiának köszönhetően vált a futball a sporton túlhaladva szórakoztató iparággá. A mi érdekeink is különböznek: lehetünk azok, akik redukálnák a résztvevő csapatok számát annak érdekében, hogy a színvonal emelkedjen és sikerüljön megszűrni a kisebb klubokat, ezzel azt eredményezve, hogy szinte csak top egyesületek szerepelhetnek és csak az ő játékukat kísérhetjük figyelemmel, de lehetünk konzervatívabbak is ilyen tekintetben, hogy szimpatizálunk azokkal a csapatokkal is, akiknek nem sokszor adatik meg az a lehetőség, hogy a BL-ben szerepelhessenek.
Nyilvánvalóan nemcsak nekünk, hanem a futball hatalmi hátterének is vannak érdekei, és szolgáltatók lévén minél több befektetett pénznek kellene megtérülnie, ehhez pedig változásokat kell eszközölni, amelyek csak akkor lesznek eredményesek, ha emelkedik a befogadók száma. Azt gondolom, hogy a magas színvonal ugyanúgy megmarad, ha folytatódik a BL 32 csapattal, mivel minden évben sok kiélezett csúcsrangadó kerül megrendezésre, vagyis nem szükséges a kisebb klubok likvidálása az európai kupasorozatból.
Jómagam támogatom a kisebb csapatokat, mivel képesek sokszor meglepetést okozni, másrészt több lehetőségük van szakmailag is fejlődni, ezáltal akár magasabb szintet is képviselni később. Továbbá több lehetőségünk van nekünk, szurkolóknak is olyan játékosokat felfedezni, akikről lehet, hogy a BL hiányában nem is hallanánk – lásd: 2. bekezdés – és a magyar labdarúgás számára se volna reménytelen a nemzetközi szinten való szereplés – kiindulva a Fradi idei teljesítményéből.
Annak a ténye, hogy egyenlőtlen gazdasági körülmények mutatkoznak a labdarúgásban is, bizonyos szinten normális, mivel különböző országok különböző sportpolitikával és különböző érdekekkel, anyagi háttérrel, lehetőségekkel rendelkeznek, és jóllehet, hogy soha nem is lesz a jövőben egy színvonalon két csapat (pl. Barcelona és a Slavia Praha), nem jelenti azt, hogy nem is kaphatnak a kisebb költségvetésből gazdálkodó klubok lehetőséget arra, hogy bizonyítsanak a legjobbak között. Ha pedig már eljut egy csapat addig, hogy a legjobb 32 között szerepel, annak minden bizonnyal oka van.
Az, hogy érdemes-e az alacsonyabb, vagy ,,amatőr” színvonalat képviselő és a professzionális szintű futballt külön kezelni, érdekorientációtól függ, nekünk, fogyasztóknak és a labdarúgás vezető hátterének szemszögéből nézve is. Ebbe a kontextusba is behelyettesíthető Puskás Ferenc szállóigévé vált bölcsessége: ,,Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci.”
***
Olvass tovább: Miért elkerülhetetlen a szuperliga létrejötte?
***
