A héten tette nyilvánossá a 2019-2020-as gazdasági esztendőre vonatkozó számait az FC Barcelona, melyen erőteljesen érződik a koronavírus világjárvány okozta gazdasági hatások összessége. Az egyesület 97 millió eurós vesztességel zárta az évet, az eredmény/adósság rátája jóval meghaladja a klub alapszabályában megengedett határt (3.11 vs. 2), a nettó adósságállománya pedig több, mint a kétszeresére nőtt az előző fiskális évhez képest.
Az előadott jelentés nem érhet senkit sem sokkhatásként a körülmények ismeretében, csak éppenséggel részleteiben magyarázza meg a Barça idény nyáron előadott átigazolási illetve elajándékozási politikáját: a klub 97 millió eurós veszteséggel zárta a 2019-2020-as gazdasági esztendőt, mivel a magasabbra tervezett bevételi oldal (1059 millió euró) 20%-kal, a kiadási oldal azonban (1029 millió euró) csak 7%-kal csökkent a játékosokkal való fizetéscsökkentés és az ERTE bevezetése ellenére is.
Ami a 203 millió eurós bevételcsökkenést illeti, a kasszát a legérzékenyebben a nézők nélküli mérkőzések (47 millió euró), valamint a nyári túra elmarádásából fakadó bevételkiesés (37 millió euró) terhelték meg, amit szorosan követnek a járvány következtében zsugoródó televíziós pénzek (35 millió euró) és a klub hivatalos boltjainak átmeneti bezárása (35 millió euró). Ugyan nincs ott az első négy fő bevételi forrás között, de az elmúlt években az egyesület jelentősen épített a játékoseladásokból származó bevételekre is, ezek pedig szintén jelentősen csökkentek a nyár folyamán (29 millió euró), amit erőteljesen megérzett a költségvetés is.
Több, mint a duplájára nőtt nettó adósságállomány
Egy labdarúgó egyesület kötelezettségeinek döntő részét egyrészt a pénzügyi kiadások teszik ki, melyek közé sorolandóak a banki kölcsönök, másrészt pedig az átigazolások következtében fellépő kiadások, melyek ugye más kluboknak fizetendőek. Amint az a lenti képen látható, a Barcelonának mindkét tekintetben nőtt a bruttó adósságállománya a tavalyi évhez képest: a bankok felé meglévő kötelezettség 480 millió euróra szökött fel, míg a játékosok megveteléből fakadó kötelezettségek 323 millió euróra mentek fel, amik kiegészülve 18 millió euró előre kifizetett kötelezettségállománnyal összesen 820 millió euróra rúgnak idén.
Érdekesség, hogy a bruttó adósságállomány a koronavírus nélkül is csupán 50 millió euróval lenne kevesebb, ami első pillantásra az Espai Barça-projekttel kapcsolatos 109 millió eurós ‘rendkívüli befektetésekkel’ magyarázható, ám ennek összetételét egyáltalán nem részletei a beszámolójában a klub. A nettó adósságállomány a készpénz, valamint a játékoseladásokból származó bevételek levonásával már szebben néz ki és „csak” 488 millió eurót tesz ki, ám a több, mint kétszeres növekedés így is aggasztó – pláne annak függvényében, hogy az elnökség 2021 nyarán egy további 815 millió eurós kölcsön felvételével finanszírozná a Camp Nou modernizációját.
Végül, de nem utolsó sorban érdemes még kitérni a fenti kép alsó sorában látható pénzügyi mutatószámra, mely alapvetően az üzleti eredményt veti össze a klub nettó adósságállományával (kivonva abból a rendkívüli befektetéseket). Ezt a mutatószámot még a Sandro Rosell vezette elnökség írta bele a klub szabályába gazdasági kontrollmechanizmusként, és a felső értékét kettőben határozta meg. Amint az jól látható, idén 3.64-re rúg ez a mutató, jelentősen túllépve a megengedett szintet. A klub alapszabálya erre az esetre azt írja elő, hogy a következő két esztendőben kell korrigálnia ezt az elnökségnek, tehát első körben semmilyen következménye nincs a gazdasági hatásokon kívül a célszám el nem érésének.
A nemzetközi kitekintés további kérdőjeleket hoz magával
Ahhoz, hogy kontextusba helyezzük a Barcelona adósságállományát, mindenképp Anglia felé kell nézni, ahol a Premier League gazdaságilag az egyik legerősebb bajnoksággá nőtte ki magát az elmúlt évtizedben. A lenti képen a ‘Top6’ bruttó adósságállománya látható, mely a pénzügyi intézetek, bankok felé való kitettség mértékét jelzi 2019 júniusában.
A Barcelona pénzintézetekkel szembeni kötelezettsége 271 millió eurót tett ki 2019 júniusában, ami mai árfolyamon számolva nagyjából 223 millió fontnak felel meg. Ezzel a mezőny harmadikja lenne a katalán klub, ám ennek az adósságállománynak az összetétele továbbra is erősen kérdőjeles. Amíg a Tottenham ugyanis nemrég épített fel egy stadiont, a Manchester United-et a Glazer-család 265 millió font értékben a klub értékeire felvett kölcsönnel vette meg, az Arsenal pedig szintén egy stadionépítésen esett át (2006), addig a Barcelonánál ilyen mértékű befektetéseket nem eszközöltek a vezetők. Ráadásul amint azt már jeleztük feljebb, a klub csak most tervez felvenni egy 815 millió eurós kölcsönt az Espai Barça projektre, amivel együtt már 1600 millió eurós adóságállománya lenne az egyesületnek.
Összességében tehát kijelenthető, hogy a koronavírus okozta gazdasági hatásokkal meg lehet magyarázni a számok egy részét, ám az adósságállományt illetően lehetne egy-két komolyabb kérdést intézni a klubvezetés felé, mely a 2010 óta tartó regnálása mindegyik szakaszában leginkább a gazdasági menedzsmentjére volt a legbüszkébb.
