A Barcelona utánpótlás-igazgatója, Patrick Kluivert hosszabb interjút adott a katalán ‘Sport’ napilapnak, amelynek középpontjában a kinevezése óta eltelt hónapokban szerzett tapasztalatok álltak.

Hogyan érzed magad az új szerepkörben?

Immáron négy hónapja felelek az utánpótlásért. Nagyon jól dolgozunk együtt az edzőkkel és Jordi Rourával. Jó a kommunikáció, és ez a legfontosabb.

Meg tudtad már honosítani a „Kluivert-brandet”?

Nagyon nehéz drasztikus változásokat eszközölni négy hónap alatt, de a legfontosabb dolgokon már dolgozunk. Nem mondhatom meg, hogy mik azok, de azt hiszem, tetszeni fognak mindenkinek.

Még több tehetséget igazolni külföldről?

Meglátjuk. A legfontosabb dolog, hogy amikor játékosokat igazolunk, azt azért tesszük, mert ők jobbak, mint akik Katalóniában vannak. Feleslegesen nem igazolunk. Azt azért garantálhatom, hogy itt a minőség az nem kérdés, abból nekünk nagyon sok van.

Figyelemmel követed a holland bajnokságot?

Természetesen. Az Ajax és a Barcelona fejlődéstörténete nagyon hasonló. Nagyon jól ismerem az Ajax akadémiáját. Van néhány dolog, amikben különböznek, de a fő csapásvonalak nagyon hasonlóak.

Az Ajax jó kölcsönállomás lehet Riqui Puig és Aleñá számára?

A tökéletes csapat lenne számukra. Azon vagyok, hogy játékosok mehessenek kölcsönbe az Ajaxhoz. Az Utrechttel szintén van megállapodásunk. Azoknak a játékosoknak, akik nem közvetlenül az első csapatba kerülnek fel, ezek az együttesek tökéletes lehetőségek lennének a továbbfejlődésre.

Szerinted Riquinek nem kellene már az első csapatban lennie?

Ha megnézed az első csapat középpályásait – Frenkie, Arturo, stb. -, hova teszed be Riquit? Minden tiszteletem mellett… Ez nagyon nehéz. Jobb lenne Riquinek, ha kölcsönbe menne, hogy egy másik szinten játsszon, aztán később visszatérjen.

Mi történt Valdésszel? Miért távozott 2 hónap után?

Mindenki felteszi nekem ezt a kérdést…Nem akarok egy negatív útra lépni. Nem akarok megsérteni senkit…Nem lenne jó sem nekem, sem Victornak, sem a klubnak. Mindössze négy ember tudja, hogy mi történt, és én azt akarom, hogy ez így is maradjon. Ez a legjobb mindenkinek. A futballkluboknál néha döntéseket kell hozni, amit mi megtettünk, és én nem akarok erről vitát nyitni.

A klub pénzügyi szempontból nagy erőfeszítéseket tett, hogy távol tartsa Ilaix Moribát olyan csapatoktól, mint a Manchester City vagy a Chelsea. Ezt az utat fogja követni a klub más játékosok esetében is?

Én nem voltam a klubnál, amikor ez az üzlet létrejött. A legfontosabb szempont a játékosban rejlő potenciál. Ismerjük azt a minőséget, amivel rendelkezünk. Nem adhatunk meg mindent a játékosoknak, amikor az első profi szerződésüket megkötik. A fizetésnek fokozatosan emelkedőnek kell lennie. Aláírsz három évre, és a második évben, ha minden jól alakul, leülünk a játékossal beszélni, hogy hogyan fog az új szerződése kinézni, amikor kiöregszik az utánpótlásból. A játékosoknak azt kell érezniük, hogy ez az otthonuk, és nincs ennél jobb hely. A La Masia, a fejlődés a Barcelonában… ezt senki más nem tudja kínálni. Fontos a pénz, de a fejlődés a kulcs. A pénz jön majd később.

Xavi Simons távozása sokáig a címlapokon volt…

Szerintem boldog volt itt. A legjobb iskolában volt, ami a futballban létezik. De elment Párizsba, és nekünk tiszteletben kell tartanunk a döntését. Semmi szükség arra, hogy visszatekintsünk a múltra, arra kell koncentrálnunk, hogy mi fog történni a jövőben. A legfontosabb az, hogy ez ne történjen meg újra más játékosokkal.

Egyetértesz azzal, hogy az olyan játékosoknak, mint Simon, Eric García és Robert Navarro, nem szabad visszatérniük a jövőben?

Egy kicsit mindig nyitva kell hagynod az ajtót…Nehéz dolog ez. Amikor egy gyerek úgy dönt, hogy elhagyja a La Masiát, az egy keserű pirula az itt dolgozóknak. Alapesetben az ajtó zárva van, de én olyasvalaki vagyok, aki azt mindig nyitva hagyja…de csak egy kicsit, úgymond résnyire.