Carles Pérez jelenleg az AS Roma csapatánál szerepel kölcsönben és egy helyi médiának nyilatkozott a Barcelonában töltött időszakáról, illetve tapasztalatairól is.
A fiatal szélső ebben a szezonban lett ismertebb játékos a rajongók számára még a Barcelonában. Az elmúlt nyáron nagyon sok játékos sérülésekkel szenvedett és jóformán Antoine Griezmann kivételével nem maradt egészséges állapotban lévő támadója a Barcelonának. Ezért nem volt más választása Ernesto Valverdének, minthogy fiatal játékosokat hozzon fel az első csapatba és játéklehetőséget adjon nekik.
Ezáltal Ansu Fati és Carles Pérez is az első csapat tagjának mondhatta magát, de a vezetőség inkább előbbi mellett tette le a voksát azt követően, hogy a sztárok felépültek, utóbbit pedig igen hamar eladták a Romának.
A 22 esztendős Pérez így január óta játszik Olaszországban és nagyon boldog.
Több Barcelona játékos is segített neki a legelején
„A legjobb tanácsokat Xavitól kaptam, azt mondta, hogy minden rajtad múlik. Senki nem ad neked semmit ingyen, el kell érned a lehetőséget és ehhez nagy erőfeszítésekre is van szükséged.”
„Messi és több játékos is sokat segített nekem, de Xavi szavai nagy hatással voltak rám.”
Néhány edzésen úgy érezte, hogy külön figyelemmel kísérik a teljesítményét
„Ideges voltam néhány Barcelona edzésen, mert Ernesto Valverde, Messi és a többiek is figyeltek engem. Olyan érzésem volt, mintha mindig engem vizsgáltak volna.”
Debütálása a felnőtt csapatban és a Camp Nouban
„Az első mérkőzésem az első csapatban 2018-ban volt, de számomra az volt az igazi debütálás, amikor először játszottam a Camp Nouban a Real Betis ellen és 5-2-re nyertünk, sikerült gólt is szereznem. Felejthetetlen pillanatok voltak.”
Az első labdarúgással kapcsolatos emlék
„Az első különleges emlékem az El Clásico volt, ami 6-2-re végződött, a családommal néztem a mérkőzést. Nem tartottam magam egyetlen csapat szurkolójának sem, de mivel a családom barcelonai, követtem a csapatot.”
Gól az Inter ellen a Bajnokok Ligájában
„Jó érzés volt gólt szerezni egy legendás stadionban, egy nagy csapat ellen. Gyerekkoromban apukámmal néztem a mérkőzéseket és emlékszem, hogy azt mondtam neki: „játszani akarok ezen a szinten” szóval egy álmom vált valóra ezzel.”
Szeretné folytatni a játékot Romában
„Bár a foci a szurkolók nélkül nem lesz ugyanolyan, mindent megteszek azért, hogy szórakoztassam a nézőket és okot adjak nekik az elégedettségre.”