Katalán cikksorozatunk következő állomása a katalán nyelv eredete, fejlődése, különbözősége a spanyoltól. Azonban messzebbről fogunk indulni, az indoeurópai gyökerektől kezdjük el ismertetni a nyelvtörténetet.
A nyelv bemutatása többféle módon lehetséges, például csak szűken a katalán és a spanyol nyelv összehasonlítására szorítkozva. De beleásva magamat a témába, az egyre jobban magával ragadott, és mivel érdekesnek találtam, ezért úgy döntöttem, hogy az alapoktól kezdem. Légy türelmes kedves olvasó.
A világ népességének a fele az indoeurópai nyelvek (161 db) valamelyikét beszéli. Ez elég széles tartomány, idetartozik többek között a hindi, a perzsa, az orosz, az angol és a katalán is.
Az eredet, vagy mondjuk úgy, a proto-indoeurópai ősnyelv kialakulásáról viták zajlanak, és ma két verzió létezik. Mindkét változathoz kellett egy lökés, hogy az ember felkerekedjen, és elinduljon a lakhelyéről, és a kultúrát, a nyelvet, a szavakat vigye magával, amelyek aztán átalakultak. Az egyik teória szerint ez a mozgás a ló háziasításával történt meg kb. 6500 évvel ezelőtt valahol a Fekete-tengertől északra a sztyeppéken, a másik elmélet szerint már 9500 évvel ezelőtt a termékeny félhold északi részén, a mai Délkelet-Törökország és Északnyugat-Irán területén kialakult az intenzív földművelés, és az gyorsan elterjedt a világban, azaz az emberek mentek messzebb és messzebb, és közben változtak velük a szavaik is. Az biztosnak látszik, hogy az indoiráni ág kb. 7000 évvel ezelőtt szakadt le, és később a közép-ázsiai sztyeppékről megérkezzett Európába is kb. 5000 évvel ezelőtt.
Fontos, hogy ez a beszélt nyelvről szól, mert az írás sokkal később fejlődött ki. Kis kitérő az írásbeliségről. A sumerok bőséget adó szántóföldek mentén éltek, s úgy az ie 3500 évvel megalkották az első írást, amit agyagtáblába véstek. Ezeken a táblákon számok voltak, dátumok, nevek, áru megnevezése, áru mennyisége. Valójában egy Excel-tábla.
Nem volt novella, útleírás, szakácskönyv, mert ezek az emlékezetben voltak, a beszélt nyelvben, viszont a termény számbavételét rögzítették. Ez az írás részleges volt, mert főleg matematikai jellegű információt tartalmazott csak. Az első név, ami az emberiség történetében írott formában előkerült, Kushim volt. Ő nem volt király, herceg, művész, katona, ő egy egyszerű könyvelő volt, aki átvette a terményeket, és feljegyezte őket. Ezeken az agyagtáblákon szerepeltek a 10, 6 számok vagy többszörösei. A sumérok egyszerre használták a 10-es és a 6-os számrendszert. Ezért kaptuk örökségként a 24 órát és a 360 fokot.
Az alábbi indoeurópai nyelvi családfa kissé bonyolult, csak a főbb nyelveket mutatja, a 161 nyelv nem fért volna el az ábrán, a katalánt és a magyart piros ellipszissel jelöltük, amiből az is kiderül, hogy mi magyarok nem ezen a nagy indoeurópai fán szerepelünk, hanem az „aljnövényzeten” egy kisebb bokron, az Ural-nyelvcsoportban.
A „Romance” ágon szerepel a katalán nyelv is, amelynek őse a latin nyelv. Sokszor holt nyelvnek nevezik amiatt, hogy jelen formájában nem anyanyelve egyik országnak sem, ily módon a nyelv fejlődése megállt, nem is változik már – jóllehet az ógermán, ógörög, óegyházi ószláv, ó- és ősmagyar stb. nyelvet sem nevezzük holtnak, hanem élő nyelvek korábbi állapotainak, amilyen a latin is (a „holt nyelv” az utód nélkül kipusztult nyelvekre vonatkozhatna inkább).
Nevét onnan kapta, hogy az ókori Itália Latium nevű tartományának nyelve volt eredetileg. Róma terjeszkedésével az ókorban és a középkorban az egész mediterrán térségben elterjedt, és a Római Birodalom hivatalos nyelve lett, a görög mellett. Az egyes meghódított területeken, provinciákban az elkülönült változataiból (vulgáris, azaz népi latin) alakultak ki a mai újlatin nyelvek. Ezeket szigorúan véve egyazon latin nyelv dialektusainak tekinthetnénk ma is, ha azóta nem külön országok nemzeti nyelvei lennének. A nagyobb ágai a Latin fának: Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Portugália.
A katalán nyelvet nemcsak Spanyolországban beszélik.
A fenti térképen a felső barna rész Franciaországban terül el (Roussillon régió), mellette Andorra kis állam, de érdekesség, hogy Szardínia egyes részein is ez a hivatalos nyelv.
Utóbbi terület most Olaszországhoz tartozik, maga a sziget alapvetően 2 nyelvű, az egyik az olasz, a másik pedig a szárd, amely egyesek szerint a legarchaikusabb újlatin kis nyelv. De mit keresnek itt a katalánok? 1323-ban az Aragóniai Királyság megkezdte Szardínia elfoglalását, ami 1409. június 30-án sikerrel be is fejeződött. Alghero (Algherese) lakóit kitelepítették, és katalán hódítók költöztek a városba. Az ő leszármazottjaik ma is katalánul beszélnek a városban.
A katalán nyelvet körülbelül 9.000.000 ember beszéli Spanyolországban, körülbelül 125.000-en Franciaországban, valamint körülbelül 30.000-en Andorrában és körülbelül 40.000-en Algheróban (Szardínia).
Nyelvi szempontból a modern katalán nyelvben két fő dialektuscsoport létezik: a nyugati dialektusok (ez a nyugat-katalánt és valenciait takarja); és a keleti csoport (idetartozik a baleári szigetek és a francia rész, valamint az Algheróban beszélt dialektus). A spanyol polgárháború óta élesek a politikai indíttatású viták a valenciai és a katalán nyelv kapcsolatáról. Mivel a kettő csak kisebb pontokban különbözik (a kiejtés, a szókincs és az igeragozás), kölcsönösen könnyen megértik egymást, de a Valenciai Nyelvakadémia a valenciai nyelvnek hívja a katalánt. Kisebb eltéréseik viszont alig látszanak az írott nyelvben.
A katalán nyelv a Dél-Franciaországban jellemzőbb okszitán nyelvvel és a spanyol nyelvvel áll szorosabb rokonságban, de egyértelműen eltér mindkettőtől. Érdekesség, hogy Katalóniában az okszitán éppúgy hivatalos nyelv, mint a spanyol vagy a katalán.
A spanyollal összehasonlítva a katalán nyelvből hiányoznak a diftongusok (egy magánhangzó átmegy egy másik magánhangzóba, pl. az angolban out [aut]).
A spanyolban jellemző diftongus átmenet, mint például az ie és az ue: bien „jól”, bueno „jó” hiányzik a katalán nyelvben: spanyol bien -> katalán be vagy a spanyol bueno -> katalán bo.
A mássalhangzók kiejtése is változik. Például a j kiejtése a spanyolban h („eskü” szó juremento [huramento] a katalán nyelvben a szóvégi o eltűnik, a j-t pedig zs-nek ejtik: jurament [zsurament]). „Sertés” spanyolul truja [truha], katalánul truja [truzsa].
Az x-et Barcelonában s-nek vagy zs-nek ejtik. „Ház” szó spanyolul casa [kászá], katalánul írásban is eltér caixa [kásá]. Az „alacsony” szó bajo [baho] spanyolul, katalánul baix [bazs].
A g-t a szó elején h-nak ejtik a spanyolok, a katalánok itt is jobban kedvelik a zs-t. Az „óriás” spanyolul gigante [higante], katalánul már írásban is jobban átalakult gegant [zseran].
A kiejtésben a hangsúly az igéknél katalánul főleg a szó elején van, míg a spanyolban a végén. Az „eladni” szó katalánul VENdre (szó elején a hangsúly), a spanyolban pedig a végén venDER.
A katalán nyelv kevésbé különbözik az okszitántól, mint a spanyoltól, amely gyakran használ különböző magánhangzókat és diftongusokat, és némileg eltérő nyelvtani konvenciókkal is rendelkezik.
A valenciai és a baleári dialektusok kissé különböznek a barcelonaitól, írásban azonban nagyfokú egységesség van, az irodalmi nyelvben a különbségek elenyészőek.
A legkorábbi fennmaradt katalán nyelvű írásos anyagok – egy oklevél és hat prédikáció – a 12. századból származnak, a költészet a 13. századtól virágzik. Az első katalán költő Ramon Llull (1232–1315):
Viszont talán a legnagyobb katalán költő Ausias March (1397–1459), aki valenciai származású volt. Az aragóniai és a kasztíliai korona 1474-es egyesülése után a katalán nyelv vesztett súlyából. A 20. századig kellett várni az újjászületésére. 1906-ban az első katalán nyelvi kongresszus 3000 résztvevőt vonzott, és 1907-ben megalakult az Institut d’Estudis Catalans. 1961-ben megalapították a barcelonai egyetemen a katalán nyelv és irodalom tanszéket. A 20. század végén, amikor Katalónia nagyobb autonómiát ért el, a katalán nyelv a politika és az oktatás, valamint általában a közélet fő nyelve lett Katalóniában.
Emlékezetes, amikor Piqué elbúcsúzott a szurkolóktól, akkor beszédének elejét katalánul mondta el, majd a végén spanyolra váltott. És talán az sem véletlen, hogy egy andorrai csapatot vásárolt meg, mert a hivatalos nyelv ott is a katalán.
Korábbi cikkek, amelyek a katalán cikksorozaton belül születtek:
