LASSAN KÉT ÉVE BARCELONÁBAN
Az FC Barcelona világklasszis brazil irányítója a mai napon ünnepli 25. születésnapját. Ebben a cikkben az elmúlt egy év Ronaldinhoval kapcsolatos eseményeit foglaljuk össze, a csapat szemszögébõl.
Tavaly ugyanekkor Ronaldinho nem lehetett olyan elégedett, mint most. Csapata csupán a harmadik helyen szerénykedett a Primera Divisionban, 6 ponttal lemaradva az õsi rivális Real Madridtól és 5-tel a Valenciától, és az UEFA-kupában sem állt már. Bár a brazil klasszis remek idényt produkált, gyakorlatilag a hátán vitte a csapatot a bajnokságban, mégsem lehetett teljesen elégedett, hiszen úgy tûnt, a csapat képtelen felnõni az õ klasszisához és ez nem sok jóval kecsegtetett a jövõre nézve. Aztán a tavasszal hihetetlen pálfordulás történt a csapatban a holland Edgar Davids érkezésével. A katalánok zsinórban egy elképesztõen hosszú veretlenségi sorozatot produkáltak, és a csapat magára talált. Immár nem csak Ronaldinho ontotta a gólokat, hanem Luís García és Saviola is (ma már egyikük sincs a Barcelona alkalmazásában). A gárda a szezont a második helyen fejezte be, a Deportivo és a Real Madrid elõtt, köszönhetõen többek között a Real elleni 2-1-es gyõztes meccsnek, melyen végre Ronaldinho is tündökölhetett (az elsõ, Nou Camp-beli meccs idején sérült volt – ki is kapott a csapat).
A nyarat mindenki a szokásos optimizmussal várta, a csapat megerõsítése szempontjából. Joan Laporta elnök betartotta ígéretét, és valóban „nagytakarítást” végzett a keretben. Az idõsödõ, korántsem kielégítõ teljesítményt nyújtó sztárokat elküldte (Rüstü, Kluivert, Overmars, Reiziger, Luís Enrique) és további 4 focista is a távozók listájára került: Luís García, Cocu, Quaresma, Davids. Saviola, Ros, Mario és Sergio García pedig kölcsönbe került más együttesekhez. Ez akár érzékenyen is érinthette volna az együttest, Laporta azonban gondoskodott a – nem akármilyen színvonalú – utánpótlásról is. Az addig a Barçára jellemzõ „hollanduralmat” brazil váltotta fel, hiszen Ronaldinho és Motta mellé további 4 ilyen nemzetiségû labdarúgó érkezett: a tavalyi szezon messze legjobb játékosa, a portugál-brazil Deco, aki mellesleg EB-második, BL- és UEFA-kupa-gyõztes, portugál bajnok és kupagyõztes; a Celta Vigo balhátvédje Sylvinho; a tavalyi Primera legjobb jobbhátvédje, Belletti; és a Lyon védekezõ középpályása, Edmílson. E játékosok között Ronaldinho tényleg otthon érezhette magát. Az imént felsoroltak mellett minõségi vételt jelentett a kameruni gólgyár Eto’o, a svéd legenda Larsson, valamint a Monaco egykori sikereiben nagy szerepet játszó Giuly is. A csapat vérátömlesztése tökéletesre sikeredett, így minden adott volt ahhoz, hogy Ronaldinho végre trófeákat ünnepelhessen.
A 2004-05-ös szezon nem úgy indult Ronaldinhonak, ahogy eltervezte. Az elsõ két bajnokin nem játszhatott kisebb sérülés miatt, a csapat azonban így is remekül szerepelt. Ez a csapat szempontjából mindenképp jó volt, hiszen megszûnni látszott a „Ronaldinho-függõség”, ami az elõzõ idényt jellemezte. A brazil sztár azonban visszatérése után nem tudta ott folytatni, ahol abbahagyta: furcsa ezt mondani, de néhány meccsen a brazil zseni inkább hátrafelé húzta a csapatot, mint elõre. Idõvel azonban belelendült, és a januártól már ismét a megszokott Ronaldinhot látjuk meccsrõl-meccsre. A szezon eleji rossz formája azonban sokba került: az Aranylabdába. Ronaldinho csak a harmadik helyen végzett a hagyományos Aranylabda-szavazáson, az ukrán Andrij Shevchenko és csapattársa, Deco mögött. Idén azonban több esélye lesz elhódítani a trófeát, hiszen a Barça majdhogynem bajnoknak tekinthetõ, és ez a teljesítmény valószínûleg jövõ évben csak erõsödni fog, egy jobb védelemmel.
Nehéz kiválasztani, melyik volt az idei legjobb meccse a brazil csillagnak. Talán a Milan elleni második BL-mérkõzés, melyet a 89. percben szerzett káprázatos Ronaldinho-góllal nyert a Barça; esetleg a Real Madrid „kivégzése”, melybõl egy góllal és kiváló játékkal vette ki részét; vagy a Chelsea elleni Bl-visszavágó, melyen két gólt szerzett, az egyiket egy szenzációs spicces lövéssel.
A Barça, bár kiesett a Bajnokok Ligájából (egy szabálytalan góllal…), a bajnokságot így is toronymagasan vezeti a Real Madrid elõtt, és a legjobb úton halad afelé, hogy az FC Barcelona közönsége néhány után végre ismét bajnoki trófeát ünnepelhessen.
Ronaldinho sem készül távozni. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy ügynökével, a bátyjával annak a lehetõségét vizsgálják, miként lehetne egy „életfogytig” tartó szerzõdést kötni a Barçával. A katalánok szeme fénye tehát jól érzi magát Barcelonában – a pályán belül és kívül is. Már csak az a kérdés: mikor kötelezi el magát papírok formájában is a jelenlegi lakhelyéül szolgáló országhoz, Spanyolhonhoz, s Katalóniához? Boldog születésnapot Ronaldinho!
Írta: Boogess
