Fortuna is kellett a receptbe

A Barca küzdelmes arca

Felhõtelenül semmiképpen nem örülhetnek a Barcelonánál a hétvégi bajnoki után, mivel a csapatot súlyos veszteségek érték a jövõ heti Sevilla elleni meccsre, viszont nagy eredmény Villarreal idegenbeli biztos legyõzése. A Barca vitathatatlanul szerencsés volt vasárnap este, de e nélkül is jobban játszott, mint a „sárga tengeralattjáró”, azaz megérdemelten gyûjtötte be a három pontot.

A katalánok a beteg Frank Rijkaard vezetõedzõ és a legrégebbi csapattag, Xavi Hernández nélkül vágtak neki a villarreali kiruccanásnak, ami nyilvánvalóan a Liga legnehezebb próbáinak egyike a Ligában. Nem véletlenül volt óvatos a Rijkaardot helyettesítõ Henk ten Cate edzõ, aki kihagyta a Barcából a mindenki által garantált kezdõnek elõléptetett Iniestát, s Mottát helyezte a csapatba. A holland tréner minden bizonnyal kicsit tartott a Villarreal erõteljesen támadó középpályássorától, ezért egy inkább védekezõ, mint támadó alakzatot állított össze. A bizonytalan posztokon (a jobbszélen, és a balhátvéd területen) Messi és Sylvinho került a kezdõbe. Bár az elsõ percekben a hazaiak alaposan nekirontottak a bajnoknak, a játékvezetõ segítségével a katalánok nem kaptak gólt. A 2. percben ugyanis nyilvánvaló tizenegyestõl fosztotta meg a Villarrealt Fernández játékvezetõ, mikor Oleguer hibája után Sorint elütötte Valdés. A továbbiakban is támadott a sárga mezes együttes, de a 10-15. perctõl fokozatosan átvette a játék irányítását a Barcelona.

Igazi szikrázó rangadónak lehetett szemtanúja az El Madrigal közönsége, mert bár nem voltak szemkápráztató támadások, a nagy küzdelem és figyelemreméltó iram sok mindent kárpótolt. A Barca pedig szemlátomást stabilan állt a lábán az elsõ percek bizonytalansága után, s igazolódni látszott Ten Cate döntése a középpályásokról, mert szükség volt Motta kemény munkájára Edmílson mellett. Így bár nem tudott annyi helyzetet kidolgozni a vendégcsapat, mint szokott, de a Villarreal játéka nem tudott kibontakozni. Ezt jól jelzi, hogy Juan Roman Riquelme nem sokat alkotott Edmílson mellett, s a támadók végképp nem villogtak Valdés kapuja elõtt.

A Barca támadójátéka Messinek és Ronaldinhónak köszönhetõen föléledt, s egyre veszélyesebb akciókat fontak a gránátvörös-kékek. A 23. percben viszont a szerencsére is szüksége volt Ronaldinhóéknak. A brazil szabadrúgását csak kiütni tudta Vieira kapus, viszont ezt olyan szerencsétlenül tette, hogy a Penára csapódó labda a hálóba pattant. A folytatásban is kemény csata volt a pályán, de a Villarreal képtelen volt gólhelyzetekig eljutni, a Barcelona pedig a néhány lehetõségébõl nem talált a hálóba.

A második félidõre még inkább a küzdõ jelleg kerekedett felül a meccsen, s szemlátomást ebben a helyzetben is megállta a helyét a Barcelona. A Villarreal bár igyekezett, nem tudott veszélyes helyzeteket kialakítani, a Barca viszont idõnként ráijesztett a hazai nézõkre. A játékrész 17. percében Deco iramodott elõre, majd lõtt húsz méterrõl, a tavalyi mintáját követve lövése megpattant, majd a hálóba jutott. A védõ, Pena szerencsétlensége, hogy ismét neki volt köszönhetõ a Barcelona találata, még ha nem is tehetett az esetekrõl. Ezzel már két góllal vezetett a vendégcsapat, s ha még Leo Messinek is szerencséje lett volna, könnyen háromra hízhatott volna a differencia. A Villarreal egyetlen nagy helyzetet dolgozott ki akcióból, mikor Figueroa fejelhetett ziccerben, de Valdés nagy bravúrral hárított. A problémák is utolérték viszont a Barcelonát: Deco még a félidõ elején gyûjtötte be egy mûesés után a szezonbeli (eltiltást jelentõ) ötödik sárga lapját, majd a 71. percben megsérült a nagyon jól játszó Motta, akinek izomhúzódásáról pontosabban a mai vizsgálatok után lehet többet mondani. Hogy még tovább fogyjanak a gránátvörös-kék játékosok, Márquez a találkozó hajrájában meglehetõsen buta módon begyûjtötte a második sárga lapját, így a kiállítás és – a még szomorúbb – eltiltás sorsára jutott.

A Barcelona biztosan megnyerte a meccset, ami nagydolog, mert a Villarreal az utóbbi idõszakban hasonlóan jó formában játszott, mint a katalán együttes. Nagy gondok lesznek viszont a következõ fordulóban, amikor Frank Rijkaard lassan már a kerete harmadik vonalához fog nyúlni a középpályát illetõen. Kidõlt Xavi, Van Bommel még sérült, Deco egy mérkõzést kihagy, Motta rövidtávra biztosan megsérült, ráadásul a védelem is kulcsemberét veszíti Márquez személyében. Így ha most Iniesta ki is maradt, a Sevilla ellen már az õ vállán nyugszik majd a legnagyobb felelõsség a szervezést illetõen. Addig viszont el lehet mondani, hogy a Barca továbbra is jó formában van, s folytatódik a gyõzelmi sorozata.

Villarreal CF-FC Barcelona: 0-2 (0-1)
Villarreal, El Madrigal
23.000 nézõ
Vezette:
César Muñiz Fernández

Villarreal: Viera; Venta, Gonzalo, Peña, Arruabarrena (Roger, 66′); Senna, Josico, Sorín, Riquelme, Figueroa (Xisco, 77′), José Mari.

FC Barcelona: Valdés; Oleguer, Puyol, Márquez, Sylvinho; Deco, Edmílson, Motta (Gio, 71′); Messi (Larsson, 80′), Eto’o (Gabri, 90′) és Ronaldinho.

Sárga lapok: Márquez (20′ és 88′); Josico (45′); Deco (53′); Arruabarrena (59′); Motta (60′).
Kiállítva: Márquez (88′)
Gólok: 0-1, Peña (23′) (öngól), 0-2, Deco (62′)

A mérkõzés legjobbja (az Eurobarca értékelése szerint): Deco Anderson Luis de Sousa

Igazi csapatsikernek minõsíthetõ a Barca gyõzelme a Villarreal otthonában, ezért csak kicsit emelendõ ki Deco, aki jól szervezte a támadásokat, megfelelõen dolgozott védekezésben, s elõhúzta tavalyi fegyverét, a sikeres megpattanó lövését.