Henry nem, ki igen?

Ismét csatárkérdés

Tegnap nagyot fordultak a Barcelona nyári átigazolási tervei, mivel az évek óta célpontnak számító Thierry Henry bejelentette, hogy marad az Arsenalban, s 2010-ig szerzõdést hosszabbított a klubjával. Ezzel egy öröknek tûnõ kérdés lezárult, Thierry Henry soha nem lesz a Barcelona játékosa, mivel szinte biztosan az Arsenalban fejezi be fényes pályafutását.

Henry-t nem érheti kritika a döntéséért hiszen így azt tette, amit a leginkább elvártak tõle: hû maradt ahhoz a klubhoz, melyben világklasszissá lett, melytõl sokat kapott, s mely számára a legértékesebb” egyesület. A francia ma már azt is elmondta, soha nem fog Spanyolországban játszani a jövõben, de ha elhagyta volna az Arsenalt, akkor egészen biztosan a Barcelonához szerzõdött volna.

A tény, hogy Henry nem érkezik a Barcához, természetesen nem tragédia a csapatra nézve, bár a gondolattal sokáig nem volt rossz eljátszani, hogy tán minden idõk legerõsebb támadóalakzata állt volna össze Barca mezben. Rijkaard szempontjából így leegyszerûsödik a helyzet, és garantálható lesz Lionel Messi további zökkenõmentes fejlõdése, mert az argentin valamelyest biztosan kevesebbet játszott volna Henry jelenlétében. A helyzet negatív oldala, hogy olyan sokoldalú, és olyan szintû támadót nem fog találni a Barcelona, mint a francia, akivel határtalan lehetõségei lettek volna Frank Rijkaardnak.

A jelenlegi átigazolási tervekben szereplõ játékosok már csak egy szerepre alkalmasak, igazi középcsatárnak, tehát egy az egyben pótolni a távozó Henrik Larssont. A jelöltek között van természetesen az eddig tartalék megoldásnak fönntartott Diego Forlán, aki tavaly bár parádés idényt zárt, de sem idén, sem még a manchesteri korszakában nem bizonyította, hogy érdemes lenne õt megvásárolnia Európa jelenlegi legjobb klubcsapatának. Ezen felül a játékos vételára elõzetesen borsosnak tûnik, a kivásárlási ára 24 millió euró, melyet ugyan nem adna meg a Barca, de a Villarreal 12-15 millió eurót könnyûszerrel elkérhet a szõke támadóért. Hogy ennyit ér-e Forlán, s hogy valóban rá van-e szükség, majd a vezetõség eldönti…

Az uruguayin kívül a többi jelölt csupán sejtéseken alapul, komoly alapja egyelõre nincs a jelöltségüknek sem. Így fölmerült a Manchesterbõl elvágyódó Van Nistelrooy, illetve a Juventus bundabotrányának folyományaként talán szintén klubváltásra készülõ David Trezeguet és Zlatan Ibahimovics megszerzése. Az viszont biztos, hogy õk igen drága mulatságnak számítanának, ezért nem tûnnek kézenfekvõ megoldásnak a pénzzel általában nem dobálózó Laporta vezetésnek. „