Csak döntetlen a rangadón

Az elsõ félidõ valóságos rémálom volt, a második negyvenöt perc viszont már remek focit hozott barcelonai szempontból, így végeredményben igazságosnak tûnik az 1-1-es döntetlen, még akkor is, ha Puyolék álltak közelebb a sikerhez. Újfent gólt szerzett Andrés Iniesta, aki ezen kívül a csapat játékán is nagyot lendített, voltak viszont gyengébb teljesítmények is a Barcában, így például Eto’óé, Ronaldinhóé és Decóé akik elmaradtak a saját szintjüktõl.

A találkozó elõtt gyászszünetet tartottak Itziar Crespán, Ferran Soriano alelnök elhunyt feleségére emlékezve. A csapat összeállításánál sem Rijkaard, sem Flores nem húzott meglepõt, mindketten a várt tizenegyet küldték pályára, így a Barca talán a legerõsebb összetételében kezdte a meccset, a Valenciából pedig talán csak Morientest hiányolhatták a vendégszurkolók.

Az elsõ félidõ valóságos rémálom volt a Barcelona számára, hiszen minden, ami nekik nem sikerült, azt meg tudta valósítani a Valencia. Óriási különbség volt a két csapat játéksebessége között, amíg a Barca minden akciója körülményesen fejlõdött, addig a vendégeknél a támadások többsége gyors kontra volt, s ezekkel rendre meggyûlt a baja Puyoléknak. A Valencia játéka egyértelmûen a védekezésre épült, melyet tökéletesen megszervezett Quique Sánchez Flores, s a labdaszerzésekbõl rendkívül gyorsan, s egyben szervezetten indultak a kontrák.

A katalánoknak a legfõbb gondot az jelentette, hogy a fehér mezesek rengeteg mozgással szinte tökéletesen lezárták a területeket a kapu elõterében, de már a távolabbi letámadás is gyakran elvéreztette a hazai akciókat. A Valencia gólja ezzel együtt mégsem kontrából született meg, hanem egy váratlanul, jobb oldalról középre lõtt labdából, melyre lassan reagáltak Puyolék, Villának viszont éppen sikerült becsúszva a hálóba továbbítania.

A gól nem tudta igazán föltüzelni a hazaiakat, kivéve Decót, akinek nagyon megjött a lövõ kedve – sajnálatosan. A portugál középpályás ugyanis a következõkben folyamatosan lövésekre vállalkozott, de a kaput egyszer sem sikerült eltalálnia, ezzel pontot téve a támadások végére. A szünet elõtt volt viszont még helyzete a Valenciának, s David Villa kis híján megszerezte második gólját. Egy gyors akció után a tizenhatoson belül szembekerült Márquezzel, s egy remek csel után az ötösön belülrõl a rövid oldal kapufát találta telibe.

A Barcának szerencséje volt tehát, mert ha ebbõl is gól születik, nagyon nehéz helyzetbõl indult volna a gárda a második félidõben. A gránátvörös-kékeknek csupán egy igazán nagy helyzete volt, Ronaldinho utolsó percben esett szabadrúgása révén, mivel ezt a lövést csak nagy bravúrral védte Cañizares. A szünetben Rijkaard cserélt, s Iniestát küldte pályára Edmílson helyett, melynél aligha húzhatott volna jobbat.

Iniesta az elsõ másodpercektõl aktív volt, azonnal lövõhelyzetbe hozta Eto’o, majd két perccel késõbb a kameruni visszaadta a kölcsönt. Ronaldinho beívelt labdáját a csatár finoman fejelte le a lendületbõl érkezõ Iniesta elé, az apró középpályás pedig kapásból a bal sarokba stukkolt.

Ekkor úgy tûnt, a Barca akkora lendületet vett, hogy hamarosan következik a következõ gól is, ez azonban végül elmaradt. Helyzetbõl pedig volt bõven, Messi tizenhat méteres veszélyes lövése alig szállt fölé, s Deco sokadik próbálkozása már kiváló volt a bal fölsõ sarokra, azonban Cañizares nagy bravúrral védett. Ezeken kívül még számos veszélyes támadása volt a Barcelonának, s a Valencia tartósan a kapuja elé szorult, a várt gólt viszont így sem akart megszületni. A 77. percben Van Bronckhorst lõtt csodás mozdulattal, kevéssel a jobb sarok mellé, kicsit késõbb pedig Xavi távoli bombája kerülte el kicsit a bal alsót.

A 84. percben aztán Rijkaard nagy meglepetésre Saviolát küldte a pályára, aki ugyan kerettag volt, de aligha lehetett arra számítani, hogy a holland játéklehetõséget is ad az egyébként általa nem kívánatosnak nyilvánított argentinnak. Saviola belépõje hasonlóan jól sikerülhetett volna, mint Iniestáé, mert két perccel a beállása után Eto’o a bal oldalról játszotta be a labdát a védelem mögé, Saviola pedig kapura is tette a kicsit erõs passzt, azonban Cañizares résen volt, s védett.

Az utolsó percekben több véleményes eset is borzolta a kedélyeket a Camp Nouban, mert legalább két szituációban fújhatott volna tizenegyest a játékvezetõ. Elõbb Eto’o lábára lépett rá hátulról Miguel – valószínûleg – de nem szólt a bírói síp, majd az utolsó pillanatokban szintén Miguel ütött bele kézzel egy beadásba a tizenhatos vonalánál, de ekkor sem kapott büntetõt a Barca. Daudén Ibáñez játékvezetõ azzal is kivívta a tömeg, valamint a Barcelona játékosok haragját, hogy az egyébként is szûkös három perces ráadásban nem engedte végigfutni a katalánok utolsó akcióját, pedig elõtte legalább egy percig állt a játék egy szabadrúgás miatt. A játékvezetõ meglincselésére” készülõ Eto’ót így Rijkaardnak kellett lerángatnia a pályáról, Daudén Ibáñez persze így kaphatott néhány keményebb megjegyzést hazai részrõl.

A gránátvörös-kékek tehát közelebb álltak a három pont begyûjtéséhez, mint ellenfelük, de végül a Valencia kihúzta döntetlennel, ami abból a szempontból igazságos, hogy az elsõ játékrészben fordítva volt nagy különbség a csapatok között. A döntetlennel – és a Sevilla vereségével – a Barcelona átvette a vezetést a bajnokságban, viszont ezt csak jó gólkülönbségével tartja a Real Madrid és a Valencia elõtt.

FC Barcelona-Valencia CF: 1-1 (0-1)
Barcelona, Camp Nou
83.365 nézõ
Vezette: Daudén Ibáñez

FC Barcelona: Valdés; Zambrotta, Puyol, Márquez, Gio; Deco, Xavi, Edmilson (Iniesta, ’45); Messi (Saviola, ’84), Eto’o és Ronaldinho.

Valencia: Cañizares; Miguel, Albiol (David Navarro, ’74), Ayala, Moretti; Joaquín, Albelda (Hugo Viana, ’89), Edú, Vicente; Silva és Villa (Angulo, ’76).

Gólok: 0-1, Villa (’16); 1-1, Iniesta, (’48).

Sárga lapok: Albelda, Moretti, Joaquín, illetve Márquez.

A mérkõzés legjobbja (az Eurobarca értékelése szerint): David Villa

Jó cserének bizonyult Iniesta, a Valenciában még jól teljesített Miguel, de Villa már csak azért is megérdemli a címet, mert Fernando Torres nyomdokain haladva szinte mindig betalál a Barcának. Ez már zaragozaiként is sikerült neki, s most is remekül játszott, valamint szép gólt lõtt. „