Beszélgetés Iniestával, II.
Nagyon sokan még mindig a nagy tehetséget, a legjobb cserejátékost, a fejlõdõ középpályást látják Andrés Iniestában, õ azonban már másként írja le magát. Ugyan még mindig csak 22 esztendõs, de gyakran már meghatározó játékossá válik, s reményei szerint ez egyre inkább így lesz. Most beszél a helyzetérõl, vágyairól a csapatban, valamint a teljes együttesrõl kialakított képérõl is. Második rész.
Gondolja, hogy a könnyebb, vagy a nyilvánosság felé biztosabb döntés önt kihagyni, mint Xavit vagy Decót?
Az edzõnek választania kell, s választ. Én nem irányíthatom ezt a helyzetet, s nem tehetek semmit a munkán kívül, hogy meggyõzzem: legyek ott a kezdõcsapatban.
Hogyan dolgozza fel a döntést, mikor nem kezdõ?
Optimista ember vagyok, inkább szeretek a következõ meccsre gondolni, s arra törekszem, hogy ha éppen nem jó a helyzetem, akkor megváltoztassam.
Valamikor is megfordult a fejében, hogy a közvélemény elõtt mondja ki a problémáját, hogy megváltoztassa a helyzetét?
Az ember fejében rengeteg dolog megfordul, de figyelembe kell venni, hogy a világon mindenki játszani akar. Én tisztelettudó vagyok mindenkivel szemben, s úgy vélem, hogy beszéddel még nem lehet elérni semmit. Az a ki dolgozik, le fogja aratni a munkája gyümölcsét, s ez az egyetlen, ami érdekel.
Egyetért azzal, hogy a Madrid elleni 2-0-s vereség kulcsa a három „kicsivel” való játék volt, Xavival, Decóval és önnel?
Nem, egyáltalán nem, mert más alkalmakkor is játszottunk már így, s akkor jól sült el. Minden megváltozik, ha az eredmény jó. A Madridnak tökéletesen sikerült az a meccs: hamar gólt szereztek, s más lett volna, ha egyszer beköszönünk.
Ezzel azt akarja mondani, hogy nem ért egyet azokkal, akik nélkülözhetetlennek tartják a védekezõ középpályást?
Tavaly én több meccset is ezen a poszton játszottam, például a Benfica ellen, vagy éppen Párizsban is… Xavi szintén játszott már ott több alkalommal. Nem lehetséges, hogy ha egy nap rosszul sikerül, akkor az a kicsik hibája. Összefüggésben kell nézni a dolgokat.
Tapasztott be szájakat az elmúlt idényben?
Én jobb szeretek a pályán válaszolni mindenre. Tavaly az év végén úgy éreztem, talán én vagyok a világ legboldogabb játékosa. Egyrészt azért mert tudtam játszani, másrészt mert bizonyítottam jó néhány dolgot, s megcáfoltam véleményeket, melyek szerintem nem voltak korrektek. Ha az idény ezen szakasza is ezt bizonyította, akkor nagyon örülök.
Fájdalmat okoz hallani dolgokat a lelátóról, vagy a sajtóból, és nem tud úgy válaszolni ezekre, mint egyébként szeretne?
Fájni nem fáj, de nem vagy egy véleményen ezekkel. Abból a szempontból bosszant, hogy nem tudod bizonyítani, ha másként van.
Belülrõl ön miként látja Ronaldinhót?
Nekem úgy tûnik ‘Ronnie’ jól van. Egy játékos nem pöröghet mindig száz százalékon. Egy olyan játékos, mint õ, el tudja dönteni a meccseket, s azokat a stílusjegyeket, melyek neki megvannak, semelyikünk nem tudná helyettesíteni. Nagyon nehéz mérkõzésrõl mérkõzésre alkotni, de a munkához jó a hozzáállása, s azon van, hogy elõrelépjen. Õ az elsõszámú futballista, s továbbra is az lesz.
Miben változik a kiszolgálók játéka Eto’o, avagy Gudjohnsen esetében?
‘Guddy’ rengeteget dolgozik, s leköti a védõket, inkább a kapuval szemben játszik, és statikusabb. ‘Samu’ nagyon sokat mozog mélységben. Számomra õ a világ legjobbja a posztján, s természetesen meghatározó, de Guddy is sok lehetõséget ad számunkra, meg kell ismerni, õ hogyan játszik, s ebbõl profitálni.
A Barca középpályásai sok gólhelyzetet kialakítanak, de alig lõnek gólt.
Jó lenne, ha többet lõnénk. Ezek a gólok nagyon fontosak az idény során. Törekedünk a több találatra, s ez az egyik fõ célkitûzésem.
Gondolja, hogy a riválisok már tudják, hogyan játszik a Barca?
Az biztos, hogy jól ismernek minket, tudják hol tudnak megtámadni minket, mely zónákban presszionálnak. Ezt a kérdést vizsgálnunk kell még, mint egy kihívást, s meg kell találnunk a megoldást. Ez a csapat képes rá.
Valencia, Sevilla vagy Madrid?
Az idény nagyon hosszú, de ez a három csapat elõl fog végezni. A Sevilla komoly trónkövetelõ a Ligáért, ez lehetséges, de nekünk elsõsorban magunkra kell figyelnünk.
Európában van más csapat a Chelsea szintjén?
Mindig vannak történelmileg jelentõs gárdák a Bajnokok Ligájában, mint a Milan, vagy a Bayern. A Chelsea nagyon erõs, de remélhetõleg meg tudjuk majd állítani õket ismét.
Egy kiesési párharcban, vagy egy döntõben nehezebb megtenni mindezt?
Ez egy olyan kérdés, amire senki nem tudhatja a választ. Mi is esélyesek voltunk a döntõben az Arsenal ellen, aztán láttuk milyen volt a meccs.
