Teljes tehetetlenség: 2-1

Buta hibák, sima vereség

Tartósan továbbra is képtelen magas szinten futballozni a Barcelona, ráadásul most egy pontot sem tudott szerezni a roppant szervezetten, ám a katalánokhoz hasonlóan színtelenül játszó Valencia ellen. A továbbiakra nézve különösen baljós lehet a Mestallában mutatott játék, mert Ronaldinhóék nem elõször veszítettek rangadót ebben az idényben – ezeken a meccseken többnyire vereség termett – ráadásul úgy játszott végig az együttes, hogy gólhelyzetet is alig tudott kialakítani.

A meccs tétje igen nagy volt, hiszen a két csapat között hét pont volt a különbség a forduló elõtt, s a Valencia így dupla vagy semmit játszott. A Barca kétségkívül kényelmesebb helyzetben volt, de nekik egy hatalmas lökés lett volna a gyõzelem, hiszen ez esetben leszakították volna Real Madridot és a Valenciát is a versenyfutásban.

A sikerre azonban nem sok esélye volt a vendégeknek ezen az estén, mert hiába játszottak végig nagy mezõnyfölényben, a labdával nem tudtak mit kezdeni, nem tudták megközelíteni Butelle kapuját. A meccs elsõ helyzete a Valenciáé volt, a leshatáron remekül indult meg Villa, ám Valdés jól kiszagolta a jobbra tartó lövést, és ekkor még megmentette csapatát a góltól. A Barcának az elsõ félidõben néhány távoli lövésre, illetve egy-két jó megindulásra tellett, valamint Iniestának köszönhetõen egy gólhelyzetre is, amit Gudjohnsen mintegy 20-30 centivel mellé lõtt. Az elsõ negyvenöt perc hajrájában még Angulo és Albelda keverte meg Puyolékat, a valenciai csapatkapitány viszont némileg kikeveredett a tizenhatoson belül a labdával, s így már csak az oldalhálót találta el.

A második félidõ elején viszont villámgyorsan bajba került a Barca, hiszen a Valencia két gólt is szerzett az elsõ tíz percben, hiába volt mindkét találat elkerülhetõ. Az 52. percben vétette a nagyobb hibát a gránátvörös-kék hátsó alakzat, s fõképp Edmílson, aki a baloldalról szabadon betörõ David Villát nagyon közel engedte az ötös körzetéhez, s egyáltalán nem támadta meg, így a csatár kényelmesen megvárta az érkezõ Angulót, aki a többi védõ kíséretében, közelrõl a hálóba helyezett. Rögtön a gól után villámgyorsan egyenlíthetett volna a Barcelona, mert Deco baloldalról elvégzett szabadrúgása roppant veszélyesen szállt az ötös felé, s a labdáról Ronaldinho és Gudjohnsen is csak hajszállal maradt le.

Három perccel az elsõ hazai gól után viszont ismét Angulo volt a fõszereplõ, egy jó indítás után szabadon léphetett ki a jobb oldalon, s bár a lövését védte Valdés, a kipattanót képtelen volt eltakarítani a kapu elõl Zambrotta. A szerencsétlenkedésbõl pedig gól lett, mert Angulo okosan visszagurított, s a középen érkezõ Silva könnyedén lõtt az üres kapuba. Az 59. percben már háromra is nõhetett volna a hazaiak elõnye, mert Morientes hatalmas gólhelyzetbe került a tizenhatos baloldalán kilépve, de õ annyira ki akarta lõni a bal sarkot, hogy mellé gurított.

A gólhelyzetek és gólok után, a 61. percben a lapoké volt a fõ szerep. Elõbb Márquez, majd Albelda csúszott be rossz ütemben, utóbbi kifejezetten durván aprította a frissen, csereként érkezett Messi lábait, amire válaszul Deco próbált törleszteni, majd dühbõl el is lökte ellenfelét. Miután mindkét játékos egyformán szabálytalan volt, Iturralde González játékvezetõ mindkettõjüket kiállította, teljesen jogosan. A forró levegõ újabb kemény belépõket és összeszólalkozásokat hozott maga után, ami elterelte a figyelmet a futballról, és korántsem kedvezett a Barcelonának.

Persze az is igaz, hogy a Barcának akkor sem ment a játék, amikor már lecsendesedtek a játékosok, s tulajdonképpen szûk fél órával a meccs vége elõtt is megállapítható volt, hogy a katalánok játékában nincs benne a gól, s csak jókora szerencsével, pontrúgásokkal hozhatják legalább az egy pontot. Meglepetés azonban nem történt, hiába volt nagyon aktív Lionel Messi – õ kicsit fölpörgette csapata játékát -, a vendégek alapvetõen lassan és körülményesen tudtak csak támadásokat vezetni, teljesen hiányzott az akcióikból az ötlet, s ennek megfelelõen képtelenek voltak gólhelyzetbe kerülni a határozott védekezéssel elõálló Valencia ellen. A szépítés ezzel együtt sikerült, egy 20 méteres szabadrúgást Ronaldinho okosan és erõsen lõtt a bal alsó sarokba a hajrában, de ezzel csak azt érte el, hogy számszerûleg ne legyen olyan sima a hazai gyõzelem.

Összességében ugyanis könnyedén nyertek a hazaiak, akik semmi különlegeset nem mutattak a meccsen, csak kihasználták két gólhelyzetüket, avagy a Barca két védelmi hibáját három perc leforgása alatt. A katalánoknak így kell fogadniuk a szerdán érkezõ Liverpoolt, s a meccs elõtt csak azért számítanak esélyesnek Puyolék, mert akkor otthon játszhatnak majd. A csapat ezen, fontos meccsen mutatott súlytalan játéka viszont, nem ígér már számottevõ javulást az idény további szakaszára!

Valencia CF-FC Barcelona: 2-1 (0-0)
Valencia, Mestalla
50.000 nézõ
Vezette: Iturralde González

Valencia: Butelle; Miguel, Albiol, Ayala, Moretti; Albeada, Marchena, Angulo, Silva (Jorge López, 84′); Villa (Joaquín, 72′) és Morientes (Pallardó, 65′).

FC Barcelona
: Valdés; Oleguer, Puyol, Edmilson (Giuly, 72′), Zambrotta; Xavi, Márquez, Deco; Iniesta, Ronaldinho és Gudjohnsen (Messi, 55′).

Sárga lapok:
Edmílson, Zambrotta, Puyol és Oleguer, illetve Marchena és Butelle
Kiállítva: Albelda és Deco.
Gólok: 1-0, Albelda (52′); 2-0, Silva (55′); 2-1, Ronaldinho (91′).

A mérkõzés legjobbja (az Eurobarca értékelése szerint): Miguel Angel Angulo

Az egyik legaktívabb hazai játékos volt a mérkõzésen, gólt és gólpasszt írhat a neve mellé, így oroszlánrészt vállalt a három pont megszerzésébõl.