Beszélgetés a sztárral

Az El Mundo Deportivónak sikerült az, ami eddig egy lapnak sem, saját otthonában készíthettek interjút Ronaldinho Gaúchóval. A beszélgetés alatt szóba került a várt visszatérése, mely a remények szerint jól sikerül majd, a bizonyítási vágy legalábbis él Ronaldinhóban. De téma volt a csapat javuló szereplése, a kritikák, Leo Messi, és még számos más kérdés.

A brazil sztár az édesanyjával és testvérével, Deisyvel együtt volt otthon, valamint két kutyájával, egyikük már régi játszótársa, a másik egészen friss. ‘Negrao’ évek óta Ronnie kedvence, bár õ már inkább hasonlít egy medvére, mint egy kutyára… A ‘Valiente’ (azaz ‘bátor’) névre hallgató négyhónapos németjuhász még szerényebb, ám a sztár már õt is a szívébe zárta. A két házi kedvenc mellett Ronnie Deisyvel él együtt állandóan Barcelonában, édesanyja csak idõnkét van Európában, egyébként Brazíliában él, hogy Ronnie másik testvérének, Robertónak a gyermekeivel legyen együtt.

Milyen volt az utóbbi két hét Ronaldinho számára?

Teljesen normális, vágyakozással teli, hogy visszatérhessek a pályára. Volt egy bõ hetem, hogy jól dolgozzak, meg is éreztem a hatását jó értelemben, s volt elegendõ idõm, hogy megfelelõen fölkészüljek erre a szezonra, így van önbizalmam is.

Milyennek találta a Barcát a távolléte alatt?

Szerintem nagyon jól játszott a csapat minden meccsen, ahol nem voltam ott. A gárda fejlõdik, s remélhetõleg így fogjuk folytatni az egész szezonban.

Ebben a két hétben megkérdõjelezték a profi hozzáállását egyes esetekkel a privát életébõl, konkrétan az éjszakánkénti bulizásait fölhozva példaként.

Nagyon idegesít ez az egész, mert már öt éve, mióta itt vagyok, ugyanolyan a magatartásom, a viselkedésem. Zavar, ez persze normális, de nem mindig csodálatos az élet. Másrészrõl boldog vagyok, mert ezekben a pillanatokban a munkámra összpontosítok, s a pályán adom meg a választ a kritikákra. Mindig tudtam, mikor jön el a dolgok megfelelõ ideje, tisztában vagyok azzal is, hogy mikor szabad éjszakáznom, s mikor nem. Mindig ilyen életformát követtem.

Most többet jár el esténként, mint mikor két éve megnyerték a bajnokságot és a BL-t?

Ugyanúgy és ugyanannyit, mint két éve, mindig normális életvitelem volt.

Áthágta Ronaldinho a belsõ rendelkezéseket?

(Nevet). Neeem. Mindenki ismer engem, tudják mit csinálok, s amit teszek, nem marad titokban, hiszen egy ismert személy vagyok, mindenki tudhatja, hogy mit csinálok. Az életem pont ugyanolyan, mint az elmúlt években, amióta itt vagyok. Mindent meg lehet csinálni, ha abban a pillanatban tesszük, amikor kell. Olyan vagyok, mint mindenki más, és ugyanúgy fogom irányítani az életemet, ahogy eddig. Mindig tiszteltek ezért.

Egy magas rangú Barca vezetõ azt szivárogtatta ki, hogy Ön beteg.

Beteg? Mivel beteg? Megfáztam vagy ilyesmi? No mindegy is. A sérülésem volt az egyetlen dolog, amivel gondom akadt. Nem volt más jellegû bajom, s most már jól is vagyok.

Ha nagyobb lenne az egység, s gondolok most a vezetõségre, az öltözõre és az egész környezetre, jobban mennének a dolgok?

Szerintem nagyon jól vagyunk, a csapat mindig egységes, és ami engem érdekel, az-az öltözõ, a csapattársaim, ebben a tekintetben pedig nincs okom a panaszra. Ez általános dolog, mindig jól kijöttem a többi csapattaggal, s ez a fontos.

Messi Önnek ajánlotta a góljait az ismert kézmozdulattal.

Számomra különleges érzés volt, mert akkor éppen nem játszottam, s nagyon sokan mondtak rólam minden félét. Nagyon meghatott, hogy megemlékezett rám. Mindenki nagyon izgatott volt az öltözõben, kérdezték, hogy mikor térek vissza, hogy van a lábam? Úgy kérdezték, hogy sajnálat volt a hangjukban azért, amiket beszélnek a nyilvánosság elõtt, írnak a sajtóban. Mindenesetre nagyon sokat segített, hogy a csapattársaimat magam mellett tudhattam.

Szomorú volt?

Nem, játékkedvvel voltam teli, mint most is. Amikor hallod, hogy miket mondanak rólad, még jobban kezdesz edzeni, hogy mielõbb játszhass.

Hogyan viszonyult Ön felé Rijkaard?

A mester nagyon nyugodtan, tette a dolgát közben.

Az emberek azt kérdezik maguktól, hogy Ronaldinho vajon már túlnyerte magát?

Neeem! Szeretném ismét megnyerni azokat a címeket, amiket már egyszer megnyertem. Megvolt a lehetõségem, hogy sok mindent elérjek, ezért ismerem azt az érzést, amikor nyersz valamit. Ennél nincs is jobb a világon. A folytatásra sarkall, mikor látom az öltözõben, hogy hány kiváló játékos van itt, mekkora tehetség szorult a gárdába, így együtt ismét történelmet írhatunk.

A Barca ezt már megtette.

Persze, tudatában vagyunk, hogy már a klub történelmének részévé váltunk, de szeretnénk sokkal többet, nem úgy, mint egy csapat, mely sok bajnokságot nyert, s egy Bajnokok Ligáját. Inkább úgy, hogy több Bajnokok Ligáját nyert, mert tudjuk, hogy megvannak a lehetõségeink, hogy megnyerjük.

Johan Cruyff azt mondta, hogy egy futballista nem tud megélni a múltjából, hanem a jelenébõl kell.

Õ még most is a múltjából él.

Zavaró Önnek, hogy annyit beszélnek az elmúlt idényrõl?

Nem értem, talán azért, mert soha nem a múltból éltem. Az elmúlt idény arra szolgált, hogy lássuk, mit csináltunk rosszul, s hogy ne ismételjük meg a hibákat. De én nem vagyok olyan, aki nagyon szeret visszaemlékezni, mert ha így lenne, az összes címre is lehetne emlékezni, amiket megnyertem. Éppen ezért inkább a jelennek szeretek élni, s tudom, hogy keményen kell küzdeni, hogy jó állapotban legyek.

A közönség teljesen spontán módon énekelte a nevét a Zaragoza elleni meccs közben.

Ez volt a legkedvesebb demonstráció, amit kaphattam. Abban a pillanatban, mikor sok médium, s véleményformáló számos dologról beszélt velem kapcsolatban, jön a közönség, s egy választ ad minderre. Az öltözõben voltam, legszívesebben kimentem volna a pályára, játszottam volna, s egyenként megöleltem volna mind a százezer nézõt. Számomra ez volt a legjobb orvosság, hogy rendbe jöjjön a lábam, és hogy ismét boldog legyek.

Hamarosan személyesen is hálát adhat ezért, következõ vasárnap hazai pályán az Atlético ellen.

Nagy kedvem van, hogy visszatérjek a Camp Nouba, mindazért, amit tettek értem. Mindig, amikor egy újság ír valami rosszat, nagyon sok ember van a házam kapujánál, hogy bíztasson, vagy az utcán, egy piros lámpánál is. Barcelonában otthon érzem magam, az embereknek hála így érzem. Várom már, hogy visszatérhessek, s bizonyítsam nekik, hogy boldog vagyok itt, s itt is kívánok maradni még hosszú évekig.

Azokat, akik negatív hangon beszélnek Önrõl, nem emlékeztetné arra, amit már tett e klubért?

Nem szeretek a múltról beszélni, szeretném bizonyítani nekik, hogy sokat tudok tenni a Barcáért.

A vezetésnek nem kellene jobban segítenie Ronaldinhót? Vagy Ronaldinho egymaga is képes kezelni ezt a nyomást?

Mindig tisztában voltam vele, hogy a futball ilyen. Szerencsém volt, hogy van egy bátyám, aki sokat látott a futball világában, s mindig megmagyarázta, hogy mûködnek a dolgok. Én szeretek játszani, s megpróbálni a legjobbat adni a csapatnak. Az én otthonom az öltözõ, s ha az öltözõben jó a hangulat, én is jól vagyok.

Hogy tetszik Önnek az új Camp Nou terve?

Olyan, mintha Foster kutatott volna a fejemben, hogy mit szeretnék. Olyan színes és olyan vidámságot tükrözõ stadiont tervezett, amit én is elképzeltem, így olyan, mintha az új otthonom lenne. Amikor megnyitják az új stadiont, szeretnék én is bemutatkozni a közönség elõtt még két BL címmel, s egy mindenre aspiráló csapattal.

2009-ben be fogják fejezni a munkákat?

Én úgy gondolkozom, s úgy képzelem el magam, hogy játszani fogok az új Camp Nouban… Ez az én otthonom, amirõl álmodtam.

Micsoda meglepetés éri majd azokat, akik azt gondolták: lehet eladják januárban…

Sem Chelsea, sem Milan! Szeretnék a Barcában maradni, ez a vágyam, Ronaldinho vágya.

Együtt Giovanival, Bojannal, Messivel, ennyi fiatallal…

Nagyon jó látni õket, ahogy növekednek… Nagy örömet jelent belegondolni, hogy talán tudtam nekik segíteni…

Kinek adná az Aranylabdát?

Nagyon sok jó képességû játékos van, de én közelrõl átéltem Messi fejlõdését, játszottam vele, normális, hogy azt mondom: nyerje õ! Jelen pillanatban Messire szavazok, mint gyõztesre. Vannak más barátaim is, akik szintén kiválóan játszottak az utóbbi idõszakban, nyertek fontos címeket, de én annak örülnék a legjobban, ha Messi kapná. Ha így lesz, én leszek a legboldogabb ember a földön.

És jövõre? Ronaldinho és Leo együtt küzdenek a címért?

Remélhetõleg Leo folytatja ezen a szinten még hosszú évekig, ahogy idén, de persze én is szeretnék még nyerni Aranylabdát. Elõször is nyerni kell további címeket a csapatommal, de tudom, hogy ha a csapat rendben van, s én is mindent beleadok, akkor eljutok a célomhoz.

Mi van Messiben, ami õt különlegessé teszi?

Leo minden évben fejlõdött, minden meccsen. Ahhoz, hogy a képességeirõl beszéljünk, szükségünk lenne az egész napra, de az-az igazán fontos Leóban, hogy elég önbizalma, magabiztossága van, ami megfordul a fejében, rögtön meg is csinálja. Nagyon gyorsan tud gondolkozni.

Milyen lenne egy pozícióváltás a pályán?

Mindig azt játszom, amit Rijkaard kér tõlem. Mindig a rendelkezésére állok, amit õ szeretne, az a legjobb a csapatnak. Az én posztom mindig a baloldalon volt középre indulva. Ez a szerepkör kiváló számomra, jól érzem magam benne, de persze azzal sincs problémám, ha középen kell játszanom. De szükségem van egy kis átállási idõre, mert a kettõ teljesen különbözõ.

Mit vár el ez a pozíció Öntõl?

Többet kell háttal állnom a védõknek, s úgy kell tudnom megjátszani a társaimat, hogy meg tudjanak csinálni egy cselt, egy-egy elleni helyzetet alakíthassanak ki. A szélen játszva neked van meg a lehetõséged, hogy egy-egy ellenit játssz le majdnem mindig.

Egy edzõ azt mondta, Önnek nem valók az egy-egy elleni helyzetek.

Az én stílusom mindig a cselekre épült, ez az erõsségem, de persze mindenkinek megvan a maga látásmódja a futballról.

„Titi” végre gólt lõtt…

Mindannyian nagyon vártuk, hogy Henry gólt lõjön, most nem akárhogyan sikerült neki, hármat is lõtt. Ez tökéletes számára és számunkra is, hiszen nagyon megnõ így az önbizalma. Kiváló érzés egy ilyen futballistát tudni magad mellett, csodálatos lesz mellette játszani.

A nagyon kemény Dunga Ronaldinho védelmére kelt ezekben a nehéz pillanatokban.

Szuper dolog elmenni a válogatottba, s tudni, hogy bízik benned az edzõd. Ahogy egyre jobban megértem én, hogy mit szeretne õ, úgy õ is egyre jobban megismeri, mit játszok én. A szövetségi kapitány támogatása nagyon jó motiváció nekem.

Milyennek találja a Real Madrid új irányvonalát Bernd Schusterrel?

Capello megnyerte a bajnokságot, s tisztelni kell a munkát, amit elvégzett. Most van egy új edzõ, s kiváló játékosok is, õket is tisztelni kell. Nagyon fontos és jó dolog a bajnokság számára, hogy a csapatok, s különösen a nagy csapatok szeretnének jobban játszani, mivel így minden figyelem a spanyol futballra esik.

Hogyan élte meg Antonio Puerta halálát?

Nagyon nehéz volt feldolgozni mindenkinek, különösen a játékosoknak, hiszen mi ugyanúgy éljük a napjainkat, mint õ. Megpróbáljuk megérteni, de igazán senki sem érti, bele sem tudunk gondolni. Az a legjobb, ha mindent Isten kezében hagyunk, s tovább dolgozunk.

A Sevilla talán most éppen ettõl a mélyütéstõl szenved…

Kétségtelenül nagyon kemény lehet, mert tovább játszanak azok, akik a barátai voltak, ugyanúgy élnek, ahogy õ élt. Ráadásul látták meghalni a pályán… Nagyon nehéz feldolgozni.