Interjú Sir Bobby Charltonnal
Már csak néhány nap van hátra a Barcelona – Manchester United Bajnokok Ligája elõdöntõig, ahol a papírforma szerint semmiképp sem a Barca az esélyes, ugyanakkor a BL-ben valóban minden megtörténhet. Hogy mit gondol az ellenfél? Errõl, a Manchester egészérõl, illetve a Barcelonáról nyilatkozott Sir Bobby Charlton, az angol klub legendás játékosa nemrégiben az ‘El Mundo Deportivónak’.
Charltonról elöljáróban tudni kell, hogy az 1966-ban világbajnoki címet nyert angol válogatott legjobb játékosa volt, ennek köszönhetõen õt választották a VB legjobb játékosának, s az adott évben õ kapta a France Football Aranylabdáját. 1958-ban túlélte a Manchester müncheni repülõgép-katasztrófáját, ahol heten meghaltak az együttesbõl. Támadó középpályásként a korszak egyik legjobb játékosa volt, s a Manchester történetének kétségkívül õ az egyik legnagyobb alakja.
Melyik korábbi manchesteri csapattal hasonlítaná össze a mostanit?
Sir Alex Ferguson azt mondja, hogy a jelenlegi keret talán a legerõsebb a klub történetében, s én egyet értek ezzel az állítással. Nagyon jó játékosanyagból dolgozhatunk, s szerencsére nem sújtották a csapatot a sérülések sem, így ki tudjuk használni a bõ játékoskeret adta elõnyöket.
Mi a fontosabb? Egy minõségi csapat vagy egy bõ keret?
Egy kicsi mindkettõbõl. Nekünk most sok játékosunk van, s jó játékosaink vannak, köszönhetõen annak is, hogy sok a tehetséges fiatal. Hogy végül jó csapatod lesz-e, az attól függ elsõsorban, hogy hány kivételesen tehetséges futballistával bírsz. Hálát adhattunk már az égnek Rooney vagy éppen Ronaldo egy-egy megmozdulása után, s természetesen mindenki más is bizonyította a képességeit bizonyos pillanatokban. Az edzõ nagyon elégedett, s amikor az edzõ nagyon elégedett a rendelkezésre álló kerettel, az bizony jó jel, mert a trénerek általában csak panaszkodnak.
De bizonyos esetekben problémákat okozhat egy kereten belül a túl nagy versenyhelyzet, mivel egyeseknek így csak a kispad jut osztályrészül, nem?
Ezt el kell fogadni. Manapság már muszáj nagy kerettel rendelkezned, mert túl sok mérkõzés van egy idényben, néha még heti kettõnél is több.
Most többet játszanak, mint az ön idejében?
Nyilvánvalóan igen. Személyesen én sok meccsen játszottam, de a mai futballban a legmagasabb szinten egyszerûen nincs idõ a pihenésre.
Sem pihenés, sem nyugalom, hiszen mindenki gyõzelemre van ítélve.
Amennyivel nagyobb klub a Manchester United vagy a Barcelona a többinél, annyival nagyobbak az elvárások is. Meg kell nyerned minden meccset, nincs bocsánat. De nekem, mint vezetõnek, mindenképpen élmény volt végignéznem a Manchester ezen idényét.
Cristiano Ronaldo tényleg annyira fontos a Manchester számára, mint tûnik?
Ronaldo csodálatos játékos, s az egész angol labdarúgás középpontjában õ állt idén, mivel nagyon sok gólt szerzett. Régebben a játéka más volt, sokszor túl sokat vállalt, túl sokat erõltette a saját játékát, de immár elsõsorban arra gondol, amit valóban tennie kell, ha közel kerül az ellenfél kapujához.
Összehasonlítaná egy másik játékossal?
Igazság szerint nem nagyon tudom. Gyorsabb bárkinél, akit valaha láttam, valamint kivételes képességekkel tud helyet teremteni a pályán, s a játékritmusa is egyedi. Tényleg nem láttam olyan játékost, mint õ.
Gondolja, hogy Ronaldo ugyanazon a szinten van immár, mint ön és George Best volt?
Ezt nem mondanám, mert futball ma már teljesen más. Régebben még a labda is nehezebb volt, de jobbak a pályák, a felkészülési lehetõségek, az orvosok, szóval egészében minden jobb lett. Ennek köszönhetõen a játékosok gyorsabban játszhatnak, olyan dolgokat tehetnek meg, amiket mi még nem tudtunk, viszont ennek hála Ronaldo most valóban emlékezetes idényt fut. Ezen kívül lényeges, hogy boldog itt nálunk, szeret itt lenni, stabil az egész helyzete, s örömét lelheti a szurkolók rajongásában.
Februárban volt a müncheni tragédia 50 éves évfordulója. Hogyan befolyásolta az a tragédia a Manchester késõbbi históriáját?
Minden játékos, aki Manchesterbe igazol, tisztában van a klub történetével. Ez a történelem bizonyos pontokon szomorú. A müncheni tragédiában az is szörnyû volt, hogy abban az évben nagyon jó csapatunk volt, olyan jó, hogy megnyerhettük volna a BEK-et. Egy évvel korábban már megtanultuk a leckét, mikor a Real Madrid legyõzött minket, s teljesen föl voltunk készülve a próbatételekre. Mindenki nagyon szerette volna megnyerni a BEK-et, s valóban kiváló meccseket játszottunk. Az a tragédia annak az álomnak is véget vetett.
És utána?
A tragédia öröksége, hogy minden fiatal futballista, aki a Manchesterhez igazol, tisztában van a klub históriájával, elvárásaival, s azzal, hogy miként vált a klub olyan naggyá, amilyen ma.
Mivel magyarázza, hogy két olyan nagy klub, mint a Manchester és a Barca, csak kétszer nyertek eddig BEK-et.
Afelõl nem lehet kérdés, hogy e két klubnál kevesebb BEK-et nyertek, mint amennyit az idõk folyamán várták. Alex Ferguson mondta, s biztos igaz: Egy olyan státuszban lévõ klubnak, mint a Manchester vagy a Barca, sokkal több BEK serleggel kellene rendelkeznie. De akárhogy is van, idén reméljük, hogy sikerül pótolni valamelyest az elmaradásunkat. Legalább az egyik klubnak a kettõ közül.
Félnek a Barcelonától?
A Barcelona egy csodálatos klub, nagy történelemmel, s a játékosai pontosan tudják, hogy kötelességük jól játszani. Nagyon kemény elõdöntõ lesz, de már arra is büszkék vagyunk, hogy idáig eljutottunk.
A Barca mely játékosát szeretné a Manchester keretében tudni?
Nem szeretném õket a Manchester számára, ez legyen világos mindenkinek, mielõtt kombinálni kezdenének, de nagyon sok olyan játékosa van a Barcelonának, akiket örömmel nézek én is. Nagyon kedvelem Iniestát, s figyelem is a játékát, mert azon a poszton játszik, melyen én játszottam. Messi kivételesen tehetséges játékos, személyesen is ismerem még pár évvel korábbról, mikor Barcelonában jártam. Csodálatos fiatal, akinek csak az lebeg a szeme elõtt, hogy jó futballista lehessen. Lehet érezni rajta, imádja a játékkal járó kihívásokat, s nagyon jól is csinálja a dolgát. Valamint természetesen Eto’ót is ki kell emelni a gyorsasága, a gólérzékenysége miatt… Nagyon sok jó játékos van a Barcában, majd mindenkit megnevezhetnék.
Mivel magyarázza Ronaldinho hanyatlását?
Fogalmam sincs. Önök Barcelonában biztosan többet tudnak, mint én. Minden ember más, s vannak, akik másként élik az életüket. Nem tudsz a legmagasabb szinten játszani, ha nem vagy rá megfelelõen felkészülve. S minden olyan dolog is meglátszódhat a pályán nyújtott teljesítményen, ami hátráltató tényezõ volt a felkészülésed során.
Mi lehet a kulcsa az elõdöntõnek?
Nagyon nehéz lesz. Ez egyike azoknak a meccseknek, ahol valóban bármi megtörténhet mindkét oldalon, mivel mind a két csapat képes csodálatos dolgokat bemutatni. Úgyhogy egy különleges elõdöntõt remélek, melyen fontos elem lesz a barcelonai és a manchesteri közönség kiváló szurkolása, a két stadion hangulata is. A párosítás nem is lehetne jobb, papíron ez a lehetõ legjobb elõdöntõ.
1966 óta, mikor még ön is játszott, az angol válogatott megnyerte a világbajnokságot, de onnantól kezdve nem sikerült más nemzetközi címet elhódítania. Mi ennek az oka?
Nem tudom. Sok esetben tényleg nagyon jó játékosanyaggal rendelkeztünk, de hiányzott a vezetõi képesség. Más esetekben nem volt szerencsénk a büntetõrúgásoknál. Ami biztos nem segített, az a pénz. 1966-ban egy fillérért nem harcoltunk a vébén, csak és kizárólag a becsületünkért, a nemzetközi dicsõségért. Nagyon jó játékosaink voltak, jó vezetõ személyiséggel, fegyelemmel. Így mentünk fel a pályára.
Ezzel szemben a Premier League klubjai nagyon sikeresek Európa-szerte. Tükrözõdik ez a válogatotton?
Angliában mindenki azt kéri, hogy kilencven percen keresztül harcolj. Senki nem szeretne látni védekezõ, spekulálásra épülõ csapatokat, ennek pedig a válogatott látja kárát. De úgy gondolom fejlõdõben vagyunk, külföldrõl hoztunk szakembereket, s szerintem már nem tart sokáig, hogy ismét nyerjen valamit a válogatott.