Gondolatok Martín Cáceresrõl
Így, néhány héttel az uruguayi bekk leigazolását követõen az ember akarva-akaratlanul is túljut a szimpla morfondírozáson, fejvakaráson és levonja a megfelelõ következtetéseket. Legalábbis megpróbálja.
Hogy aztán sikerül-e az ember jobbik felének meggyõznie a vállán csücsülõ kisörödögöt a döntés helyességérõl, hogy megpróbálja optimistán szemlélni a híreket, az már egy másik kérdés. Nem egyszerû feladat a poharat félig üres helyett félig telinek látni, pláne akkor nem, amikor a kedvenc klubjában a divatos, jól csengõ nevek helyett egy ismeretlen, pelyhedzõ állú fiatal játékosnak kellene az elmúlt szezonban rendre betlizõ hátsóalakzatot fenékbe billentenie. Mert jelen esetben ez a helyzet.
Zsákbamacska vagy megváltó? Esetleg egyik sem?
Nehéz ezekre a kérdésekre választ adni: egyrészt Cáceres kiforratlansága, fiatalsága miatt, másrészt azért, mert még egy fûcsomót sem fordított ki a Nou Campban Barça játékosként. Rázhatnánk is a fejünket, mondván drága és felelõtlen kísérletezgetés játszódik odafent. Mert, ki hallott még ilyet, ennyi pénzt kiadni egy olyan játékosért, akit egy évvel korábban a tizedéért szerzett meg a Villarreal? Akirõl nem zengett örömódákat a nemzetközi sajtó? Szeretjük és nézzük is a spanyol focit, de alighanem nem teszem nyaktiló alá a fejem felelõtlenül, ha azt mondom, hogy nem sokat hallottunk felõle.
A Villarreal… és itt kezdenek mozgásba lendülni a fogaskerekek, hiszen a valenciai csapat rendelkezik az egyik legjobb dél-amerikai kapcsolatrendszerrel a spanyol pontvadászat gárdái közül. Számos fiatal tehetséget és jó pár ismertebb futballistát is sikerült már magukhoz láncolniuk Dél-Amerikából. Elég, ha csak Gonzalo Rodríguez, Matías Fernandez vagy Godín nevét említjük az elõbbiek, míg Forlánt, Riquelmét vagy Palermót az utóbbiak táborából. Nem hiába küzdötte fel magát a szerény költségvetésû, lesajnált kiscsapat a Liga elitklubjai közé mindössze néhány esztendõ leforgása alatt…
Majd igazából akkor kerekedik el az ember szeme, amikor információéhségét kielégítendõ felmegy Cáceres egykori kenyéradójának (még ha csak kölcsönszerzõdés keretén belül is) honlapjára és megpillantja az év legjobb Recre játékosának meghatározására kiírt szavazást: az utcahosszal jelzõ nem is fejezi ki igazán hûen a Defensor Sporting egykori hátvédjének elsöprõ gyõzelmét!
Az eleddig leadott 5002 szavazó 48 százaléka ugyanis Cácerest vélte az idény legjobbjának, míg a maradék 52 százalékon 19-en (!) osztoznak. Olyan játékosokat döngölt a földbe ezzel az eredménnyel, mint a csapat házi gólkirályát, Sinama Pongolle-t (10%), illetve a középpálya két meghatározó alakját, Carlos Martinst (10%) és Jesús Vázquezt (7%).
A saját szurkolóknál pedig alighanem senki nem tudja reálisabban megítélni az adott teljesítményeket, így ennek tükrében nyugodtan lehetünk egy fokkal bizakodóbbak a Barça új igazolásával kapcsolatban. Nem kell egybõl az egyik, illetve a másik véglettel azonosítani a jövõbeni a szerepvállalását, elég, ha csak tisztában vagyunk a benne rejlõ potenciállal és bízunk annak kibontakozásában…
Írta: grecki