Két döntetlen és rögtön számos kritizáló hang

Zseniális szezon az idei a Barcelona drukkerek számára. A katalánok menetelnek, jelenleg mindhárom sorozatban toronymagas esélyesnek számítanak, míg eközben olyan ellenfeleket is megsemmisítettek, mint a Sevilla, az Atletico Madrid vagy éppen a Bayern München. Ám az utóbbi két mérkõzésen már egy kisebb porszem került a gépezetbe, és ugyan a valenciai iksz és a Camp Noubeli, Chelsea elleni döntetlen sem sorolható a tragédiák kategóriájába, mégis felerõsödtek a kételyek a szurkolók körében…

Sevilla, Valencia, Real Madrid, Villarreal, Bayern München, Olympique Lyon… Hogy mi a közös bennük? Semmi azon az „apró” tényezõn kívül, hogy a Barcelona mindegyiküket megverte már az idény során, sõt, közülük a Villarrealon kívül mindegyiket imponáló magabiztossággal, és több góllal. Ráadásul, ez még csak a kezdete lehetne annak a listának, amely a legyõzött és valósággal demoralizált együttesek névsorát tartalmazná.

Ám most becsúszott két döntetlen, elõbb a Valencia otthonában ikszelt a Blaugrana, majd a Bajnokok Ligája elõdöntõjének elsõ felvonásán ért el egy 0-0-s döntetlen a Camp Nouban. Ennek a két „szégyenteljes” reminek az eredményeképpen pedig máris sokan megkérdõjelezték a csapat esélyességét, kvalitását, és gyõzni akarását, mi több, nagyképûség és túlzott jóllakottság is volt a negatív jelzõk között. De mégis, miért?

A Valencia otthonában, a Mestallában egyáltalán nem játszott rosszul a katalán együttes, mi több, a vezetést is megszerezte, és csupán egy öt perces rövidzárlatnak köszönhetõen került hátrányba még a félidõ vége elõtt. A második játékrészben dominált a Barca, de a betömörülõ Valencia védelmét nem tudta feltörni, egészen a mérkõzés utolsó 10 percéig, amikor is Henry egalizált egy szabadrúgás utáni keveredésbõl. Sírból visszahozott egy pont egy bombaformában levõ, a Mata-Villa-Pablo-Silva négyessel fémjelzett valenciai gárda ellen. Azt hiszem, ez korántsem nevezhetõ rossz eredménynek.

Aztán jött a kedd este, amikor a Chelsea ellen kellett bizonyítania a Guardiola-csapatnak. Ugyan nem a várt intenzitással, de láthatóan támadólag lépett fel a Katalán Óriás, ám a londoniak azon taktikáját, hogy egészen pontosan tízen (!) álltak a kapus, Petr Cech elõtt 30 méteres körzetben, nem sikerült feltörni. Amikor pedig sikerült volna, vagy a cseh portás, vagy a pontatlanság miatt maradt érintetlen az angolok hálója. Rossz eredmény? Nem hiszem…

Két, egy kicsit tompábbra sikerült 90 perc után rögtön elfelejtették a szurkolók mindazt, hogy mit csinált eddig ez a Barcelona! De pontosan tudjuk, hogy a múltból nem lehet megélni, viszont a múltból lehet megtudni, hogy egyes helyzeteket miképpen reagál le egy adott együttes. Márpedig mindenki emlékezhet a februári „mélyrepülésre”, amikor egy hónapig nem gyõztek Xaviék, de összeszorították a fogukat, és kilábaltak a hullámvölgybõl. Márpedig most még hullámvölgy sincs, ennek tudatában pedig felettébb érthetetlenek az e fajta hangok.

A bajnokságot mindig az a csapat nyeri, aki az egész szezonra lebontva a legjobban és a legeredményesebben focizott. Ki áll most a tabella élén, és ki teljesítette eddig az elõbb felsorolt feltételeket? A Barcelona.

A Bajnokok Ligáját az nyeri, aki ügyesen keveri a kártyáit, és aki a végsõkig kitart, illetve ebben a sorozatban nem hátrány Fortuna istenasszonnyal is jóban lenni. S hogy melyik az-az együttes, amely képes megtestesíteni a két végletet, azaz szépen futballozni, de körömszakadtáig küzdeni? A Barcelona.

A Copa del Rey végsõ gyõztese az a csapat lesz, amely a tél végéig csúcsformában menetel elõre a kétmérkõzéses párharcok során, a májusi döntõben pedig az utolsó erõtartalékait is beveti, és itt sem árt az ismeretség a fentebb már említett hölggyel. Melyik az a csapat, amelynek vannak még tartalékai, azaz megfelelõ cseresora? A Barcelona.

Ebben a gárdában csak bízni lehet, mert ez az együttes rászolgált már erre. Természetesen a gyengébb teljesítményeket is el kell ismerni, és ki kell javítani õket, de egyet nem szabad az elkeseredettség és a kritikák záporai között sem elfelejteni:

Ez a Barca ugyanaz, amelyik átgázolt a legfõbb riválisain…