Egy Barça, mely Bölény és Bajnok…

Negatívum vagy pozitívum a szombati siker – az érem másik oldala

Összefoglaló írásunkkal ellentétben, mely inkább kritikus hangot ütött meg, következõ anyagunkban megpróbáljuk felvázolni azt a helyzetet, szituációt, amelyet átgondolva racionálisnak tûnhet majd, hogy ezt a 2-1-es sikert pozitívumként kezelje az Olvasó. Nem kifogásokat keresünk, nem próbáljuk rózsaszínre festeni azt, hogy a Getafe a találkozó hosszabbításában majdnem egalizálni tudott, csupán helyesbítünk. Analízis a szezon utolsó szakaszának kezdete elõtt.

Puyol sérülése. Doppingvád. Abidal. A sorrend sem véletlen, hiszen a legjobban Abidal esete rázhatta meg a Barçát. A múlt hét szombaton Sevillában még parádézó francia bekk pályafutása, élete egyik pillanatról a másikra került veszélybe, ez pedig a legszörnyûbb hír, amit kaphatott az együttes. Emellett ráadásul Abidal a pályán is kulcsfontosságú láncszeme volt a gárdának ebben az idényben.

Doppingvád. A legfontosabbtól a kevésbé fontosig haladva megjegyzendõ, hogy ugyan kizárhatjuk azt, hogy Xaviék egész nap azon mérgelõdnek, miért gyanúsították meg õket ilyen nevetséges dolgokkal, de arra mérget vehetünk, hogy téma volt az öltözõben. Azaz beszéltek róla, így kizökkentve a csapatot a szokásos menetrendbõl.

Puyol sérülése az utolsó helyre szorul. Egyrészt, mert Abidal egészsége a legfontosabb, másrészt, mert az együttes már több mint másfél hónapja nélkülözi a kapitányát, és többé-kevésbe jól megoldja a pótlását. Kikerülhetetlen azonban, hogy Puyol nélkül nem ugyanaz a Barcelona, mint vele, s itt fõként a lélektani tényezõkre kell gondolni. Puyol az, aki összefogja a védelmet, aki akkor is ment, amikor a többiek már mennének közepet kezdeni, s aki Messiék mögött folyton lelkesíti a társakat. Vezéralak. Leírva szépnek tûnik, kétszer átolvasva még szebbnek, valójában viszont nem lehet kifejezni írásban, milyen fontos jelentõsége van a kapitánynak.

Ennek tükrében az, hogy kihagytak nyolc tiszta helyzetet, hogy a szokásosnál sokkal több pontatlan passzt csináltak, hogy a végén majdnem gólt kaptak, egyáltalán nem tragédia. Sõt, ennek a tudatában az a pozitívum, hogy nyertek.

A fõ cél a szezon hátralévõ részére? Abidal mindenféle komplikációk nélkül hagyja el a kórházat, és teljes mértékben épüljön fel. Rövidtávú cél? A játékosok menjenek el a válogatottjaikhoz, küzdjenek más célokért, szakadjanak ki a monoton hétköznapokból, és fáradtan, de mentálisan megújulva érkezzenek vissza Barcelonába a szezon utolsó szakaszára.

A legjobbak és a legnagyobbak. Már csak bizonyítani kell.