A megosztó egyéniségérõl és a szurkolókról – Interjú, második rész
Az interjú elsõ része után Daniel Alves a beszélgetés második felében sem hazudtolja meg önmagát, és a megszokott stílusában fejti ki a véleményét többek között arról, hogy miért is annyira ellenszenves a személyisége például az õsi rivális Real Madridnál. A dél-amerikai játékos mondandóját olvasva felmerülhet a kérdés, hogy tényleg Alvessel készült-e a beszélgetés, és nem egy filozófussal, de a sorok nem elírások, azaz következik az Alves-interjú második része.
„A labdarúgásban sok hazugság van. Amikor aláírhattam volna a Real Madridhoz pár évvel ezelõtt, én voltam a legjobb játékos a világon. Ilyen rövid idõ alatt nem lehet a legjobb játékosból a legrosszabb labdarúgóvá válni. Ez mindig érdekek kérdése. Ha a klubot érdekelte a játékom, magasztaltak, ha nem, kritizálnak. Erre immunis vagyok. Ha nem így lenne, és hatással lenne rám az, amit az emberek mondanak, már nem tudnék élni sem. Regisztráltam a Twitterre, ahol nagyon sokan szeretnek, és ahol nagyon sokan utálnak – ráadásul úgy, hogy nem is ismernek. Én nem tudok úgy utálni egy embert, hogy nem is ismerem. Ezek a kritikák nem érdekelnek, az már sokkal inkább, amikor a hozzám közel álló emberek mondják azt, hogy nincs minden rendben velem.”
„Azért játszom ilyen temperamentummal, mert amikor a pályára lépek, olyan vagyok, mint az az ember, aki napok óta nem evett, így nagyon éhes és enni akar. A gyepen kívül viszont, tehát amikor nincs versenyhelyzet, teljesen nyugodt vagyok. Sajnos az emberek mindent elhisznek, amit látnak, hallanak vagy olvasnak, én viszont minél kevesebbet olvasok, hallok és látok, annál boldogabban élek.”
„Hozzá vagyok szokva a nyomáshoz. Mindenki a saját fegyvereivel él. Maga a jelenség pozitív, extra teljesítményre késztet minket, így segít a fejlõdésben. Arra kell összpontosítanod, ami igazán számít.”
„Imádom a szurkolóinkat, ám vannak olyan dolgok, amikkel nem értek egyet. A Valencia elleni elõdöntõs párharc visszavágóján például közel sem volt telt ház, holott az volt a tét, hogy ismét egy döntõbe jussunk. Csakúgy, mint ahogy õk is jó teljesítményt várnak el tõlünk, nekünk is szükségünk van a támogatásukra. Azt szeretném, hogy akkor legyen velem a sok-sok szimpatizánsom, amikor nem megy minden tökéletesen, nem akkor, ha minden mûködik, hiszen utóbbi esetben úgyis millió barátom van…”
„A negatív hozzáállás negatív történéseket szül, a pozitív mentalitással viszont pozitív történéseket vonzol be az életedbe. Ha mi vagyunk az elsõk, akik hisznek még a bajnoki címben, akkor végül képesek lehetünk rá.”
