Amikor egyik fél sem hibás: a Thiago-ügy
Thiago Alcántara briliáns tehetség. Thiago Alcántara rendelkezett kellõ türelemmel, hogy végigjárja a korosztályos csapatokat, fejlõdjön a B csapatban, és az elsõ keret tagjaként is példamutató magatartást tanúsított. A Barçában akart kiteljesedni, és vélhetõen ez még most is így van, ám a brazíliai világbajnokság illetve a személyes ambíciói miatt átértékelte helyzetét. A katalán média értesülései szerint Thiago most már sokkal inkább a Barçán kívül, mintsem belül látható.
Thiago a spanyol korosztályos válogatott színeiben a nemrég hispán sikerrel végzõdõ U-21-es Európa-bajnokságon bebizonyította, hogy komolyabb feladatokra is megérett. Irányította a spanyol gárdát, ha kellett, hátul szedte össze a labdát, majd osztotta azt szét, ha kellett, elõl adott szenzációs passzokat, s nem utolsó sorban odaért a kapu elé, amit bizonyít a fináléban elért mesterhármasa.
Mindent elmond egy labdarúgó kvalitásairól, amikor olyan egyéniségek és játékosok marasztalják, mint Xavi vagy éppen Piqué. Mindkettejük hangsúlyozta, hogy Thiago hosszú távon egészen biztosan a gránátvörös-kékek kezdõcsapatában fog játszani, ám mindketten türelemre intették. Türelemre intették, mert egyrészt a legjobb csapatok vezérei általában még nem 22 esztendõs játékosok, és ez természetes, mert a vezér szerepkörhöz mind emberi, mind játékbeli képességek terén párhuzamosan kell fejlõdni. Türelemre intették továbbá, mert az a csapat, ahol a középpálya ura akar lenni, azt FC Barcelonának hívják, melynek a keretét jelenleg egy kivételes generáció alkotja. Iniesta és Fábregas még évekig meghatározóak lesznek, Xavi a brazil világbajnokságig egészen biztosan, utána már vélhetõen egyre inkább háttérbe fog szorulni.
Válaszút elõtt
Úgy vélem, Thiago ezt az egy évet még ki is várta volna, ám a brazil világbajnokság közeleg, ami óriási esemény lesz. Az egyik legkiválóbb futballnemzet országában rendezett torna, ahol a szurkolók az ezüstéremre ugyanolyan csalódottsággal és méreggel néznek, mint a csoportból való kiesésre, hatalmas élmény és lehetõség egyben. Maga a labdarúgó a RAC-1 katalán rádiócsatornának adott rövidebb interjújában el is mondta, hogy „már nincsen több korosztályos együttes, itt az idõ, hogy színre lépjek, és teljes felelõsséget kapjak. Az az álmom, hogy játszhassak a brazíliai világbajnokságon, ehhez azonban a következõ idényben napról napra bizonyítom kell a képességeimet”.
Hogy ott lehessen, Thiagónak többet kell játszania, ez pedig a Barçában nem garantált a fent említettek miatt. A képlet egyszerû: az amúgy a spanyol felnõtt válogatottba a képességei és a fejlõdése alapján már beférõ Thiago vár egy évet, lemarad egy óriási eseményrõl, hogy érvényesüljön a Barcelonában vagy távozik egy európai gigászhoz, ahol a legnagyobb trófeák mellett vélhetõen a spanyol kerettagságra is reális esélye lesz.
Kinek ez, kinek az lenne a fontosabb. Klubhûség kontra világbajnokság. Embere válogatja – egy biztos: kemény döntés elõtt áll Thiago, s akárhogy is határoz, egyik fél sem hibás. A Barça meg akarja tartani, számol vele, Thiago részérõl pedig ember legyen a talpán, aki egy ilyen szituációban nem gondolná végig az összes lehetõséget.
