Az FC Barcelona 2-0 arányban legyõzte a Málaga együttesét a spanyol bajnokság kilencedik fordulójában a Camp Nouban. A katalánok a Spanyol Szuperkupát leszámítva az idei leggyengébb teljesítményükön vannak túl, mind védekezésben, mind támadásban hagyott némi kivánni valót a játék maga után. A Málaga próbálkozott, de ezen a meccsen is kiütközött, miért is muzsikál eddig olyan gyengén Michel gárdája.

Ami a hazai kezdõcsapatot illeti, Valverde nem húzott váratlant, és alapvetõen a legerõsebb kezdõcsapatát küldte pályára. Talán Semedo ismételt kimaradásán kaphatta fel a fejét a közvélemény, de egyébként az elõzetes várakozásokat beigazolta a kezdõ tizenegy.

A Málaga ugyan próbálkozott az egész mérkõzésen, de még úgy sem tudott folyamatosan gólveszélyes lenni, hogy a Barcelona védekezése talán most volt a leginkább rendezetlen az idei szezonban. Mindenesetre a teljes képhez hozzátartozik, hogy a katalánok elsõ góljánál jogosan reklamáltak, és lehettek dühösek a játékvezetõre a vendégek. 1-0, Digne beadásánál már egyértelmûen elhagyta a labda a játékteret, ám az asszisztens ezt nem észlelte helyesen, a játék ment tovább, Deulofeu pedig a kapuba fejelte a játékszert, miközben a vendégek védelme egy emberként megállt, és emelte fel a kezét, várva a sípszóra.

Ez tehát valóban befolyásolta a találkozót, ám ezek után még volt hátra csaknem egy teljes meccs, ahol sem a Barcelona, sem a Málaga nem tudott magas színvonalú futballt nyújtani a közönségnek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egyik kapu elõtt sem adódtak lehetõségek, de azok kidolgozottsága inkább alapult a körülményeken valamint egyéni kvalitásokon, mintsem a csapatjátékon.

A várva várt színvonalemelkedés a második játékrészben sem következett be, noha Valverde igyekezett változtatni, és behozta Semedót valamint Paulinhót is. Elõbbivel a játékot akarta vélhetõen szélesíteni, míg a brazillal a kapu elõtt akart több védõt lekötni, és ezáltal Messiéknek nagyobb területet biztosítani a tréner. Részsikerek voltak, az összkép azonban nem változott. Beállt egyébként az utolsó tíz percre az az Alcácer is, aki egyelõre nem igazán szerepel Valverde terveiben.

Mindazonáltal a különbség végül kétgólos lett, miután a második félidõ elején Iniesta egy szép kombináció végén beállította a végeredményt. 2-0, ez volt azon kevés támadások egyike, amikor Messit a vendégek csapatrészei között találták meg labdával a társak, az argentin villámgyorsan lefordult, majd kiugratta Iniestát, akinek a megpattanó lövése a kapu hosszú oldalába vágódott. A vendégek is próbálkoztak, ám a legnagyobb helyzetük többnyire egy-egy beadás vagy egy-egy távoli kísérlet volt, amikor vagy a védõk vagy ter Stegen tudtak tisztázni.

A Barcelona begyûjtötte a három pontot, kilenc meccsbõl nyolcat nyert a Ligában, bírja a sorozatterhelést, így Valverde ismételten idõt nyert. Az azonban világos, hogy ez a csapat még nincsen kész, és néhány poszton a minõség, néhány játékosnál pedig az hiányzik, hol is lehetne õt a jelenlegi rendszerben maximálisan kihasználni.

Öröm az ürömben, hogy az alapjáték az elmúlt évekhez képest ismét a Busquets – Iniesta – Messi tengely képességeire épít, és tulajdonképpen ennek köszönhetõ a gyõzelmi széria, valamint a Málaga ellen egyébként alacsonyabb színvonalú csapatvédekezés feljavulása az idei szezonra.

FC Barcelona – Málaga CF: 2-0 ( 1-0 )
Barcelona, Camp Nou
77.497 nézõ
Vezette: González Fuertes

FC Barcelona: ter Stegen, Sergi Roberto, Mascherano, Umtiti, Digne, Busquets (Paulinho, 75’), Rakitic, Iniesta, Deulofeu (Semedo, 72’), Messi, Suárez (Alcácer, 82’).

Málaga: Prieto, Rosales, L. Hernández, Baysse, Juan Carlos, Rolón (Cecchini, 68’), Adrián, Keko, Penaranda (Bastón, 72’), Chory, Rolan (Juanpi, 46’).

Gólok: 1-0, Deulofeu (2’); 2-0, Iniesta (56’)