A Juventus elleni vereség minden szempontból sok volt a Barcelona számára, az egész meccs összképe, a hatása, és a tehetetlenség érzése okán. Zavar van a csapatnál, és a játékosok sem igazán tudják, hogy mi a baj.
A meccset követő interjúkban esett szó félelemről, önbizalom hiányról, a megfelelő hozzáállás hiányáról, apátiáról, taktikai kétségekről, a pontos feladatkörökről, azok elhagyásáról. Túl sok minden került szóba, ami arra utal, hogy kicsit vagy nagyon, de mindenki el van veszve.
És amiről a sajtó egyre inkább ír, a játékrendszer váltás is terítéken van. A szurkolók körében és a médiában már egyértelműen, hogy az edzői stábban is, az kérdéses. De Ronald Koeman a meccset követő sajtótájékoztatóján az ezt firtató kérdést nem söpörte le az asztalról, pedig korábban számtalanszor nagyon egyértelműen kiállt az általa választott 4-2-3-1 mellett. De most azt mondta, hogy a 4-3-3 is egy lehetőség lehet.
És azt nem lehet tagadni, hogy talán egy próbát megér, bármennyire is amatőr dolognak hathat ezen a szinten, hogy több hónap után vált a vezetőedző. A két szűrős játékrendszerben azonban az egyértelműen nem működik egyelőre, hogy a csapat védekezése stabilabb legyen, mert stabilabb nem lett, mindamellett, hogy a középpályán a Barcelona képtelen dominálni az ellenfeleivel szemben, ami komoly probléma.
A támadójátékban a két szűrő szerepe jelentéktelen, mert egyik sem tudott eddig olyan mélységi passzokkal operálni, amelyekkel csapatrészek között áttörést tudott volna elérni. Mivel a labda nem jut fel általuk a támadókhoz, Messinek az jut, ami az elmúlt években egyre inkább, azaz visszalépni a labdákért, és távolodni a kaputól. De minél távolabb van ő és a labda a kaputól, annál nehezebb is lesz később.
És ehhez még hozzájön az, ami miatt Koeman is panaszkodott a Juve ellen: hiányzott a kontroll, a meccs és a játék kézben tartása, nem voltak labdaszerzések sem, nem sikerült féken tartani az ellenfelet. Ezen egy erősebb középpálya segítene, de persze egyáltalán nem biztos, hogy a 4-3-3-al sokkalta ütőképesebb lenne a Barcelona ebben a pillanatban.
A médiában már téma, kérdés, hogy Koemannál is téma-e. Azt a kérdéskört pedig alighanem jobb meg sem nyitni, hogy mennyi jó dolog, ha a Barcelona vezetőedzője nem hisz eléggé abban, ahogyan ő elképzelte játszani a saját csapatát.