Fantasztikus egyéni és csapatteljesítményeknek köszönhetően szerezte meg a Barcelona a szezon első (és remélhetőleg nem utolsó) trófeáját a Spanyol Szuperkupa döntőjében, ahol gyakorlatilag az első perctől az utolsóig jobb volt a Real Madridnál. A csapat folyamatosan fölényben játszott, helyzetekben, lövésekben és gólokban is messze ellenfele fölé nőtt, remekül támadt le és a védekezése is kiváló volt ezúttal. Egyénileg többen is klasszis szinten játszottak, de különösen Gavit lehet kiemelni, aki megszerezte a vezetést, adott két gólpasszt és a mezőnyben is az egyik legjobb volt.

Nagy meglepetés nem volt a kezdőcsapatokban a neveket illetően, a meccstaktikában is inkább csak érdekesség (hiszen volt már rá példa), hogy a Barcelonánál egyszerre játszott Gavi, Busquets, de Jong és Pedri, míg a Madridnál Modric, Kroos, Camavinga és Valverde. Ez azt sugallta, hogy mindkét edző a középpályát akarta megerősíteni és ott fölénybe kerülni – ha létszámban nem is, játékban mindenképp. Ami még érdekesség volt, hogy Araújo játszott jobbhátvédet (szintén volt már rá példa), hogy Vinicíust boldogítsa, illetve a plusz barcelonai középpályások közül Gavi játszott a hiányzó baltámadó helyén, de sokat mozgott befelé és a védők mögé, így Baldénak kellett megadnia a szélességet a baloldalon.

Gavi bal elöl, Araújo a jobbhátvéd

Ha már a fölény kialakítása, ez a Barcelonának ment jobban – mondhatjuk, szokás szerint, mert többet volt a labda a katalánoknál, de mi más meccsekhez képest különbség volt, ezt most helyzetekben és gólokban is rendesen érvényesíteni tudta a csapat. A Barcelona magasan letámadott, volt is belőle néhány labdaszerzése már a meccs elején, de az is látszott, hogy a madridiak fel voltak erre készülve és szépen, türelmesen próbáltak ellene játszani – és ugyan nem kapkodtak, de annyira gyorsan sem játszottak, hogy ebből komoly támadásokat tudjanak vezetni.

A Barça ellenben szép fokozatosan alakította ki az egyre nagyobb helyzeteket: Araújo egy szabadrúgás után éppen lemaradt a labdáról, Lewandowski fejese pedig nem talált kaput, aztán a 13. percben centiken múlott, hogy nem vezetett a Barcelona. Lewandowski lövését éppen kapufára tudta tolni Courtois, az ismétlést pedig Baldé lőtte fölé senkitől nem zavartatva – ami így talán még nagyobb lehetőség volt is volt, mint a lengyel társé.

A 33. percben jött az áttörés, Rüdiger rövid labdáját Busquets tudta elvenni becsúszva Camavingától, majd kétérintőben Dembélé, Pedri, Lewa után villánygyorsan Gavihoz került a labda, aki ballal tökéletesen lőtt el Courtois mellett, 0-1! A gól örömteli volt, az összjáték előtte tökéletes, a még csodálatosabb dolog viszont az volt, hogy sok-sok meccs után végre nem ült rá a vezetésre a csapat, továbbra is támadásban maradt és egy pillanatig nem pihent senki a pályán. A hozzáállás és a csapat által diktált intenzitás egy Clásicóhoz és egy döntőhöz méltó volt, és szembetűnő volt, hogy nem volt labda, amiért ne sprintben közlekedtek volna a játékosok.

Ez pedig most kifizetődött, mert jött a meccsek óta várt második gól, és a lehető legjobbkor, a félidő vége előtt: szintén Busquetstől indultunk, a rossz ütemben kilépő Carvajal mögé Frenkie indította be Gavit, aki, mint a világ legtermészetesebb dolga, laposan gólt lövetett a középen érkező Lewandowskival, 0-2!

A Real Madrid játékában egyáltalán nem volt benne a veszély, Araújo folyamatosan Viniciust őrizte, akinek gyakorlatilag momentuma nem volt, a jobboldalon pedig sem Valverde, sem Carvajal nem volt képes beadásokkal helyzetbe hozni Benzemát. Az egyetlen madridi lehetőség a félidőben még a 18. percben jött, amikor Mendy beadása tökéletes lett Benzemának, Christensen elszámította magát, a francia támadó azonban mellé fejelt.

Ezek után nem volt kérdés, hogy Ancelotti fog változtatni a folytatásra, érkezett Rodrygo Camavinga helyére, a Madrid pedig megpróbált sokkal intenzívebben letámadni, az első félidőben ugyanis semmi problémát nem okoztak a barcelonai labdakihozataloknál. Ennek meglett az a következménye, hogy a Real védelme mögött nagy területek lettek, a Barça pedig rá is játszott erre – labdaszerzés után egyből megpróbáltak kontrázni. Baldé remek egyéni megmozdulása után Dembélének kellett volna háromgólosra növelni az előnyt, aztán Lewandowski rúghatott volna bravúros gólt kiszorított helyzetben, de Courtois védett mindkétszer.

Madridi oldalon a cserék (beállt Ceballos is) nem váltották meg a világot, egy Rüdiger fejes volt az egyedüli veszély, a Barça azonban továbbra is éles és koncentrált volt, Gavi pedig szenzációsan játszott, neki köszönhetően pedig érkezett a harmadik barcelonai gól: a fiatal játékos fülelte le Ceballos keresztpasszát, majd Lewandowski passza után Pedrivel is rúgatott egy gólt, gyakorlatilag ugyanúgy, mint a másodiknál, 0-3!

A harmadik gól előtt Gavi tökéletesen helyezkedett, hogy ne legyen lesen a beadás előtt

A meccs eddig is egyoldalú volt, ezzel a találattal pedig le is tudta zárni a Barça (végre!), a találkozó végére így csak a különbség lett kérdés. A Real persze küzdött becsülettel és volt, hogy sikerült tesztelnie ter Stegent: Kroos, Asensio és Benzema első lövését még simán védte, Rodrygónál már komoly bravúrt kellett bemutatnia a német kapusnak, aztán a hosszabbítás utolsó perceiben végül összejött a szépítés Benzemának – úgy, hogy először még itt is védett ter Stegen.

A Barça tehát megnyerte szezon első trófeáját és Xavi is először ünnepelhetett a csapat élén, ráadásul ezúttal kétséget sem hagyva afelől, hogy sokkal jobb volt ellenfelénél. Ő is, és a csapat is. A katalánok ugyanis a meccs eleji fölényt előbb helyzetekre, majd gólra tudták váltani, később pedig kézben tartva és irányítva a játékot lőttek még kettőt, úgy, hogy mezőnyben is a Xavi-éra egyik legjobb teljesítményét nyújtották. A katalán edző döntései és meccsterve is minden ponton ültek, nem volt a csapatban gyenge pont és látszott, ez a javulás pedig az ő érdeme (is) azok után, amilyen szenvedés volt a vezetés utáni játék az Atletico és a Betis elleni legutóbbi találkozókon.

Megérdemelt, egyértelmű diadal volt ez, egy remek visszavágás az őszi 1-3-ért, ami remélhetőleg kellő magabiztosságot ad a folytatásra a többi sorozatban. Jövő héten jön a Ceuta elleni kupameccs, egy hónap múlva pedig már a remek formába kerülő Manchester United elleni EL összecsapás.

Real Madrid-Barcelona 1-3 (0-2)
Spanyol Szuperkupa döntő
King Fahd stadion, Rijad
Vezette: Ricardo de Burgos Bengoetxea

Real Madrid: Courtois – Carvajal (Nacho 72’), Miltao, Rüdiger, Mendy – Kroos (Asensio 72’), Camavinga (Rodrygo 46’), Modric (Ceballos 65’), Valverde, Benzema, Vinicíus.

Barcelona: Ter Stegen – Araújo (Eric 87’), Koundé, Christensen, Baldé – Pedri (Roberto 90′), Busquets, de Jong (Kessie 87’), Gavi (Fati 90′) – Lewandowski, Dembélé (Raphinha 78′).

Gólok: Gavi 33’, Lewandowski 45’, Pedri 69′, Benzema 92′

A whoscored.com statisztikái: