Mi lett veled Ter Stegen? A rossz forma és a mögötte lévő statisztika

2014-ben két kiváló kapus érkezett Barcelonába Claudio Bravo és Marc-André ter Stegen személyében. Az elsőszámú kapus címért vívott versenyt végül a német hálóőr nyerte és azóta is megkérdőjelezhetetlen a helye a katalán csapat kezdőjében. Az utóbbi időben viszont megrendülni látszik a szurkolók ter Stegenbe vetett bizalma, amelyre csak ráerősített a hétvégi, Celta Vigo ellen elkövetett hibája 3-0-ás vezetésnél. De akkor most arról van szó, hogy ter Stegen elfelejtett védeni?

Egy kapus teljesítményét az egyik legnehezebb helyesen megítélni, de már léteznek olyan statiszikai mutatók, amelyek ebben nyújtanak segítséget. A leggyorsabban fellelhető adat a Barcelona által a bajnokságban kapott 15 gól. Ebből viszont 3 gólt a cserekapus, Neto kapott, a többi 12 gól esetében volt csak ter Stegen aktuálisan a hálóőr. Ezeket 10 mérkőzésen kapta, tehát könnyű kiszámolni, hogy 1,2 gólt kap mérkőzésenként a bajnokságban. Ez a mutató nagyjából a középmezőnyre jó a Liga kapusait nézve, tehát nagyjából ott áll, ahol megszerzett pontok alapján maga a csapat is.

A kapott gólok száma viszont nem mutatnak pontos képet a kapus teljesítményét illetően, ezért további mutatókat is érdemes megvizsgálni: a következő fontos adat egy kapus esetében, hogy mennyi védést mutat be. A bajnokságban minimum 6 mérkőzésen szereplő kapusokat figyelembe véve a harmadik legalacsonyabb mutató ter Stegené. Érdekesség, hogy a legkevesebb védés a világ egyik legjobb kapusaként emlegetett Jan Oblak neve mellett áll 14-gyel. Védési hatékonyság (védések/kapura tartó lövések) alapján a szlovén kiválósággal állnak az utolsó két helyen, ter Stegen 61,3%-os (19 védés, 31 kaput eltaláló lövés) mutatójánál csak Oblak 56,5%-a alacsonyabb a Ligában.

A 61,3% messze a legrosszabb teljesítménye ter Stegen barcelonai korszakának, amióta kezdő kapusnak számít a ligában: a legjobb mutatója a 2017/18-as idényben elért 79,8% volt. Ráadásul még a második legrosszabb szezonjától is jócskán elmarad idén, ugyanis ezen szezon kezdetéig a 71,6%-os volt a leggyengéb mutatója. Ez több, mint 10%-os visszaesés ezen érték esetében.

Következő vizsgált mutató a PSxG, ami lényegében az xG egy új változóval kiegészített változata. Az xG egy adott helyzet pozícióját vizsgálja, ami bár valóban jóval tisztább képet ad, mint például a kapura tartó lövések száma, de még nem vesz figyelembe egy fontos tényezőt: hova tart az adott lövés. A PSxG (Post-Shot Expected Goals) ezt is figyelembe véve igyekszik még jobban leírni egy értékkel, hogy milyen minőségű volt az adott lövés. A német hálóőr kapujára idén 10,4 PSxG értékű lövést tartott, amiből 12 gólt szereztek az ellenfelek. A kapus szempontjából ez azt jelenti, hogy 1,6 góllal többet szereztek az ellenfelek, mint amennyi a fenti mutató alapján várható lett volna. A -1,6 PSxG a bajnokság egyik leggyengébb mutatója, de itt is Jan Oblak rendelkezik a legalacsonyabb értékkel: az ő esetében -2,8 a PSxG differencia. MAtS legjobb mutatója ebből a szempontból a 2017/18-as idényben volt, amikor +7,7-et ért el, tehát ennyivel volt kevesebb a ténylegesen kapott gól a várhatóhoz képest. A következő idényben még szintén pozitív eredményt hozott (+3,3), de azóta minden évben több a ténylegesen kapott gól a PSxG-hez képest.

Ez az adat tovább elemezhető még, ha a PSxG értéket a kapura tartó lövésekhez viszonyítva vizsgáljuk. Ezzel ahhoz kerülhetünk közelebb, hogy az egyes lövések mennyire veszélyesek a kapura, mivel nem csak a leadott lövés pozícióját, hanem annak irányát is vizsgálja a mutató. Ter Stegen ebből a szempontból nehéz helyzetben van, mivel átlagban neki kell az egyik legnehezebb lövésekkel szembenéznie: a 0,33 érték a 3. legmagasabb PSxG/SoT érték a ligában. Az első helyen a korábbi barcelonai kapus, Claudio Bravo áll, aki 0,41 PSxG/SoT mutatót tudhat magáénak.

Barcelonában kiemelten fontos, hogy egy kapus lábbal is megbízható legyen. Itt nem mutatkozik jelentős különbség a passzok pontosságában ter Stegen korábbi éveihez képest: idén 86,8%, tavaly 89% a sikeres passzainak aránya, de a minimális különbségben megbújik egy érdekes adat: a 2019/20 és a 2020/21-es szezonokban sem vétett 13 méternél rövidebb passz (256/256 és 171/171) esetén, míg idén már kétszer hibázott ilyen közeli átadás során: 46/48.

A statisztika alapján ter Stegen valóban nem teljesít úgy, ahogy azt megszokták tőle a szurkolók, de nem szabad kihagyni a képletből a csapat gyenge szereplését és a védelem stabilitásának hiányát. Nincs könnyű helyzetben német hálóőr, mert bár nincs kiemelkedőn sok feladata egy mérkőzésen, amikor viszont igen, akkor komoly kihívással áll szemben: az ellenfelek nem csak jó helyzetekben találják magukat, hanem még nehéz helyzetekben is kiváló lövéseket eresztenek meg, elég csak a hétvégi Aspas egyenlítő gólra vagy Gaya bombájára gondolni. A statisztika segíthet kimutatni a problémákat, de helytelen következtetéseket sem szabad levonni: ahogy az idén gyengébben teljesítő Oblakról sem gondolja senki, hogy gyengébb képességű játékos lett, úgy igaz ez a német kapusra is. A korábbi adatai alapján ráadásul teljesen egyértelmű, hogy képes világklasszis teljesítményre, de ahhoz biztosítani kell számára is a megfelelő körülményeket.

A fenti adatok forrása az fbref.com oldala.

***