1978. május 6-án egy nagyon szoros választási kampány végén Josep Lluís Núnez vált a klub elnökévé. 1978. július 1.-én elkezdődött a 35. elnök mandátuma.

Annak ellenére, hogy sosem volt vezetője a klubnak, s nem fűzték hivatalos kapcsolatok az egyesülethez, az építőipar félelmetes üzletemberének – aki 1931-ben született Barakaldoban – sikerült nyernie jelmondatával: „Mindent egy győzedelmes Barçáért!” Egy újszerű üzenetet hozott, mely új kezdetet jelentett a világ egyik legsikeresebb klubjának gazdasági, sport és társadalmi szinten.

Núnez első célja a klub anyagi helyzetének javítása volt, ami a 70-es évek végén az egyesület szerkezetének egyik megújítandó része volt. Nemcsak javította a helyzetet, hanem egy szilárd pénzügyi alapot teremtett a jövő számára.

Megbízatásának kezdetétől Núnez az FC Barcelonát a világ legnagyobb futballszervezetévé szándékozott tenni, és egy olyan példamutató irányítási rendszert alkotott, mely nem távolodott el a klub képviselte sajátosságoktól. Az elnökként eltöltött 22 éve alatt a Barça gazdasági ereje látványosan növekedett. A Nou Camp-ot és környezetét több alkalommal megújították, megépítették a Miniestadi-t 1982-ben, 1984-ben megnyílt a múzeum, s átadták a La Masia-t, az ifjú játékosok lakóhelyét.

Núnez irányításával a focicsapat rengeteg trófeát gyujtött odahaza és Európában. Ráadásul a másik három profi szakág – a kosárlabda, a kézilabda és a görhoki – ismertté váltak és sportáguk meghatározó pontjává váltak Európában.

Egy évvel elnökké választása után a Barça megnyerte a Kupagyőztesek Európa Kupáját Baselben, mandátumának első nagy trófeáját. A klub történetének legnagyszerűbb pillanatait élte. A tagok számának emelkedése nyilvánvalóvá tette a vezetőség számára, hogy jóvá kell hagyniuk a Nou Camp első bővítését ahhoz, hogy kielégítsék a tagság növekvő igényeit. 1981 nyarán Núnezt első alkalommal választották újra, választási kampány nélkül.

1982-ben Udo Lattek vezetésével a csapat megnyerte második KEK serlegét a Standard Liege ellen a Nou Camp-ban rendezett döntőben. A nyári spanyolországi VB során a stadionban többször is telt ház volt. Története során először az FC Barcelona tagsága 100.000 főt számlált, s az elért pénzügyi szilárdság lehetővé tette, hogy Núnez leigazolja az akkoriban a világ legjobbjának tartott Diego Armando Maradonát.

A klub tovább növekedett, s az 1984-85-ös szezonban Núnez megünnepelhette az első bajnoki címét. Ugyanebben az évben – ismét kihívó nélkül – újraválasztották. Később sokkal nehezebb idők jöttek, a BEK döntő 1986-os elbukása és az 1988-as legnagyobb válság, ami elnökként érte majdnem az egész csapat menesztéséhez vezetett.

Ez egy új idoszak kezdetét jelentette Josep Lluís Núnez megbízatása folyamán. Az egyesület leigazolta Johan Cruyff-ot edzőnek, hogy felépítse a győztes csapatot. A holland megalkotta a „Dream Team”-et, ami játékával egész Európát elbűvölte, s a Bajnokok Európa Kupájának Wembley béli elhódításához vezetett. Emellett négy évben sorozatban megnyerték a bajnoki címet több más kupa mellett. Sport szempontjából kétségtelenül ez volt a legbriliánsabb időszaka a klubnak. Közben 1989-ben győzött a választásokon, majd 1993-ban ismét ellenfél nélkül választották újra.

A következő évben lényeges újítást vezetett be, megalapította a „La Fundació”-t, ami megváltoztatta a klub alapvető támogatási rendszerét. Együttmuködik velük és támogatja az utánpótlás csapatokat, a különböző szakágakat, a múzeumot és minden Barcelonával kapcsolatos tevékenységet.

Nyolc év után az elnök és az edző közti nézeteltérések után véget vetett a Cruyff korszaknak és Bobby Robsont hozta új vezetőnek, amíg a klub Louis Van Gaal-ra vár, akitől a jövő Barçájának építését várták. A tapasztalt angol által irányított Barça fő jellegzetessége a brazil Ronaldo egyénisége volt. A Barça mezben töltött egy év alatt lenyűgözte a szurkolókat és döntő szerepe volt a KEK, a Királyi Kupa és a Spanyol Szuperkupa elhódításában. 1997-ben Núnezt utoljára választották újra, a voksok 76%-át szerezte meg. Néhány hónappal később az egyesület elnökének felül kellett kerekednie a szembenálló „L’Elefant Blau” csoport által beadott bizalmatlansági indítványon.

Ebben az évben Van Gaal átvette az együttes irányítását és első két évadjában két bajnoki címet és egy kupát nyert. A harmadik év sikertelensége és a szurkolókkal fennálló rossz viszony a holland menesztéséhez vezetett. Ez Núnez elnökségének végét jelentette, mert már túl fáradt volt az állandó külső nyomás elviseléséhez. A klub élén töltött 22 év után előrehozott választást írt ki és lemondott.

Núnez volt a legsikeresebb elnök, akinek elnöksége idején összesen 176 trófeát nyertek az FC Barcelona csapatai:

30-at labdarúgásban (7 bajnokság, 6 sp. kupa, 5 sp. szuperkupa, 2 ligakupa, 1 BEK, 4 KEK, 2 Európai Szuperkupa és 3 katalán kupa)

36-ot kosárlabdában (10 bajnokság, 9 sp. kupa, 2 KEK, 2 Korac Kupa, 1 Európai Szuperkupa, 1 Világkupa, 2 sp. szuperkupa és 9 katalán kupa)

65-öt kézilabdában (13 bajnokság, 10 sp. kupa, 9 sp. szuperkupa, 3 Asobal Kupa, 6 BEK, 5 KEK, 4 Európai Szuperkupa, 12 katalán bajnokság és 3 Pyrenees bajnokság)

5-öt görhokiban (10 bajnokság, 7 sp. kupa, 9 BEK, 1 KEK, 8 Európai Szuperkupa, 1 Interkontinentális Kupa, 1 Világkupa, 2 Nacions de Montreux Kupa, 5 katalán bajnokság, és 1 Iberica Kupa).