Én is elmondanám a (szubjektív) véleményemet a meccsről.
Egy Inter szurkoló Barátommal beszélgettünk a mérkőzés másnapján és nagyon sok mindenben egyetértettünk.
Az első, amit megjegyeznék, hogy egy BL. elődöntőben kb. úgy kellene odatennünk magunkat, mint azt az Arsenal ellen tettük idegenben az első félidőben és a másodikban kettő nullig. A látottak alapján nem égtünk olyan hőfokon, mint az "olaszok".
A második, hogy a vezető gólunk után érthetetlen számomra, miképpen tudunk úgy gólt kapni, ahogy "sznájder" ott maradt a gólvonaltól 10-12 méterre a tizenhatosunkon belül. (nem hiszem, hogy Pep azt mondta az öltözőben meccs előtt: a kis kopaszt hagyjátok, mert sehonnan nem ver be semmit!) Ő vajon kinek az embere lett volna, valaki nagyon elcseszett valamit a pályán védekezésben!
A második félidő előtt azt mondtam magamban: csak a félidő elején ne kapjunk gólt!, és az eredményt ismerjük!
Itt említeném meg azt a szituációt, amivel egyetértettünk a fent említett Barátommal, szerintem a gól előtti támadásnál egyértelmű szabálytalanságot nem fújt le az enervált sípmester Messivel szemben! Nem akarom a játékvezetőre fogni a vereséget, de a felfogás, aminek szellemében vezette a mérkőzést enyhén szólva is elfogult volt, de még egyszer hangsúlyozom, nem csak miatta kaptunk ki. A harmadik góllal, ami sokak szerint lesről született azért nem foglalkozom, mert előtte legalább két vagy három alkalommal állította meg lesen(tévesen) Militot a játékvezető, várható volt, hogy egyet vagy kettőt előbb-utóbb vagy benéznek vagy elengednek, és ennél sem a les volt a kulcs, hanem a labdavesztés a tizenhatosunk előterében! Azt gondolom, tényleg összetett okok vezettek a vereségünkhöz, de a fő okot az agresszivitás(nem teljes, de részleges) hiánya, a figyelmetlenség, a játékvezetés furcsa felfogása és talán egy kicsit a szerencse nem mellénk állása is okozta. Nem biztos, hogy van párhuzam, de szerintem igen, az Arsenal ellen is és az Inter ellen is, a vezető gól(ok) után érthetetlenül visszaveszünk, mintha a zsebünkben lenne a mérkőzés, és ezt mindkét meccsen két góllal büntette az ellenfél. Azt már nem is említem, hogy a stuttgarti játékunk első félideje hasonló enervált, semmilyen teljesítményt mutatott, mint a vezető gólok utáni produkcióink.
Azt azért zárójelben megjegyezném, hogy csapnivaló játékvezetők fújkálják a sípot világszerte, akik közül szerintem némelyik soha nem rúgott labdába, ami a necces szituációk megítélésében elképesztő felemás ítéleteket szül(het), és ezen a szinten már egy (húsba vágó) tévedés is kiesést okozhat, lsd. Fiorentina-Bayern.
" Lionel az után a futballista után kapta a nevét, aki szerintem minden idők legnagyobb játékosa, és az én példaképem. Remélem, úgy fog majd játszani, mint az apja, mert úgy, mint Messi lehetetlen." Antonio Cassano
Alves meg Puyol vajon miért nem játszott?
