A támadójátékunkat "tönkre tette", mert sem Villa sem Pedro nem képesek vonalszélsőként játszani, így nem csoda, hogy gyengén játszanak ahhoz képest, ami bennük van. Ez a szerepkör igazán Sáncheznek és Tello-nak fekszik. De egyébként semmi szükség nem lenne erre, mert a betömörülő védelmek ellen hiába adogatjuk be a labdákat, mert középen senki sincs, aki be tudná fejelni és fizikailag is gyengék a játékosaink ehhez. A széljátékot a két szélső hátvédünk is erősíti, azonban ez még tovább gyengíti a támadóerőnket, mert a kelleténél jobban rákényszeríti a szélső csatárokat - akik egyébként nem szélső csatárként a legjobbak - a védekezésre. Mivel Messi nem centert, hanem hamis 9-est játszik, így tulajdonképpen hiába megy el valaki a szélen, nem fogja tudni kinek beadni. Az is ebből következik, hogy a szélső támadóink nem jutnak a kapu közelébe, így Messi-nek is visszább kell jönnie labdákért. A Bilbao ellen is láthattuk, hogy a Bolha 3-4 védőn keresztül tudott csak a kapu közelébe jutni.
Védekezés. A szélső támadóink nyilván nem tudnak a 16-osig visszajönni védekezni, vagy ha ezt teszik, akkor szinte magát szorítja be a csapat. Így viszont a fent ragadó szélső védők helyén rendre üres területek maradnak, aminek egyrészt az az eredménye, hogy a két belső védőre 1vs1-ben vihetik rá a csatárok a labdát. A Ronaldo, Di María, Robben, Ribery -féle gyors csatárok pedig úgy csinálnak bohócot a két belső védőnkből ahogy akarnak. Másrészt a szélső védők helyén meginduló csatárra ki kell lépnie egy védőnek belülről, ami a védekezés eltolódását eredményezi, ami alapesetben nem baj. Viszont Alba és Alves nem tartoznak az "erős" védők közé. Sem a magasságuk sem a testsúlyuk nincs meg hozzá. Ez nyilván előny a felfutásuknál, mert gyorsabbak. A védekezésnél viszont óriási hátrány, mert tulajdonképpen a fizikális hátrány miatt nem képesek szabályosan szerelni. További probléma főleg Alba-val, de Alves-sel is, hogy a pontrúgások kivédekezésénél tulajdonképpen haszontalanok. Amíg korábban Abidal fejjátékában lehetett bízni, idén ez teljesen hiányzott, ami meg is látszott a csapaton ha rögzített helyzetet kellett kivédekezni.
Összességében hiába birtokoljuk a labdát, a hibás taktika miatt nem tudunk a kapu közelébe kerülni és megfelelő számú VESZÉLYES helyzetet kialakítani és tulajdonképpen szinte minden elveszített labdából gólhelyzetet tud az ellenfél kialakítani. Amiből elég 2-3 ahhoz, hogy 1-2 gólt kapjon a csapat. A minőségi ellenfelek ellen, mint a Milan, a Real Madrid, a PSG vagy a Valencia ez szépen ki is jött. A Bayern ellen csúcsosodott ki.
Érthető, hogy Vilanova változtatni akart, de rossz irányba indult el és az a kevés amit változtatott elég volt ahhoz, hogy megakassza a korábban jól működő rendszert.
Tito-nak érzésem szerint a szezon végén mennie KELL(ene).
