lui1698 írta:...........
Eddig az a film, ami vagy valakinek nagion bejött, vagy teljesen érdektelenné vált

Nem megyek bele még egyszer ízlések pofonok, de a koncertes rész viszont lui pont az egyik legjobb jelenet benne.
Tudom a függöny kék, s az író erre gondolt, de pont az a paradox szituáció, hogy szétüti a gitáros a gitárját és semmi nem történik faarccal nézik, de ott legalábbis számomra az jött le, hogy megint a valóság és az illúzió közti különbség, amit nem érsz el, nem tudod megfogni olyan mintha nem is létezne, de mikor bedobja a gitárt meg mindenki odarohan, s Thomas elviszi majd eldobja, már nem fontos neki.Az egész film erről szól, hogy mindent eltud érni, de mégse érdekli már semmi, s mire jön valami újdonság valami rejtély felélénkül és megakarja tudni mi történt, ami nem is történt meg.
Van még pár ilyen jelenet, lehet ha megnézed még egyszer tetszeni fog, mert mint írtam minden látszólag jelentéktelen dolognak van jelentősége, s ez a folyamatos kettősség a valóság és az elképzelés között fut végig a filmben.
Nem egy Steven Segal akciódús film

, de ebben nem is a cselekmény a fontos, hanem tényleg az ábrázolás, ahogy semmiről nem tudjuk, hogy az igaz vagy nem.
Azért ne utáljatok nagyon akinek nem jött be

Én nagyon szeretem ezt a filmet, pont a "retrosunák" miatt is meg ahogy ugrál a realitás és az elképzelt között, zseniális.Ahogy pl az elején az ismerőse beszél egy képről, hogy mostanában egy lábat lát a képben, hasonló a fénykép is, az elbúvó fontos motívum a gyilkosságról, ami meg se tö9rtént, de mégis minden olyan valóságos.
Spoileres lett bocs

Azért nézze meg mindenki, szidjátok
