noname írta:Pár embert ezzel alaposan megsértek, de megérdemlik:
Kit nevezünk divatszurkolónak. Nehéz pontosan meghatározni. Talán a legpontosabb: olyan szurkoló, aki mindig a jobbik csapatnak szurkol, ami általában azt jelenti h az adott periódus legerősebb csapata lesz a nagy kedvenc. Egy igazi szurkoló látja ha a csapat hibázik, meg is jegyzi, de ha győz a csapat, örül neki! Neki sikerélményt jelent a csapat jó játéka, de ha ez elmarad, néha annál édesebb a győzelem. Egy divatszurkoló ellenben istenít mindenkit, ha épp jól játszik és bírál mindenkit, ha épp nem. Én örülök a győzelemnek és annak is örülnék, ha a Real rúg 25 kapufát és mi mégis nyerünk egy kirúgásból szerzett góllal, ahol Casillas elcsúszik egy fűcsomón.
Ha mindig ilyen játékkal nyernénk/jutnánk tovább, az más téma lenne, akkor jogos lenne minden bírálat. De ameddig 10 meccsből 1 olyan van, ahol nem megy minden tökéletesen, addig semmi jogom bárkit bírálni.
Aki bírálja a csapatot egy győzelem után, szégyellheti magát. A hibákat meg lehet jegyezni. Elhihetitek h Pep nem szándékosan követ el hibát, ahogy más sem a csaptból, de aki ezen rágódik egész nap, az rossz csapatnak szurkol

City!
Ez a divatszurkoló, már-már olyan ultima ratio, mint a rasszizmussal való védekezés, elhangzik és ész nélkül mindenki gyorsan elszégyellni magát, ha igaz, ha nem.
Szerintem nem divaszurkoló az, aki a csúcson is meg tudja látni a hibákat, éppúgy mint ha valaki akkor is tud pozitív lenni, amikor mélyen vagyunk. Ez a meccs ugyanis nem 12 egy tucat, hanem a mérkőzés, ahol nem fér bele a lazsálás/lazázás. Ezen a meccsen is lehet gyengén játszani, lehet a Madrid ellen sorfalat állni, ki lehet kapni. Ettől nem fog senki kevésbé szurkolni a Barcának, mint ahogy szerintem kevés kritikus volt aki ne örült volna a továbbjutásnak.
Viszont ezek a dolgok fejben dőlnek el. Elvesztettünk már jó sok pontot idén így. Ezt látnia kell Guardiolának is, és ha látja tennie kell ellene. Egy derbin ez nem a megengedhető kategória. Ettől még Pep játékosként is az egyik legnagyobb kedvencem volt, edzőként is imádom, nem követelem Löw-öt, Bielsát, Luis Enriquet a helyére.
Én örülnék neki a legjobban, ha kínkeservesen gyűrnénk le egy döntőnek beszámító bajnokin egy öngóllal, majd végigvédekezve 0-0 után büntetőkkel a BL-döntőben a Madridot. Ehhez azonban olyan mentális erőre, megalkuvást nem tűrő játékra van szükség, aminek épp a hiánya miatt emelünk itt néhányan szót.
Szerintem ezeket látni és meglátni nem a divatszurkoló kategória. Szerintem aki a tegnapi meccsel maradéktalanul elégedett (azaz nem látja hol lehet a helye a kritikának) az csőlátású.