Várom is a meccset meg nem is. Várom, mert mégiscsak az évtized meccse ez a mi szempontunkból. Ilyen közel rég voltunk a kijutáshoz(pontosabban a pórselejtezőhöz), ráadásul a legnagyobb riválisunk otthonában pokoli hangulatban játszhatunk és ha sikerülne nyerni, az felejthetetlen lenne szerintem minden magyar embernek.
Ugyanakkor nem számítok túl sok jóra. Nagyjából egyenlő erő viszonyokat képviselünk, de nekünk az ilyen súlyú meccsek nem igazán szoktak jól sikerülni sajnos.

Mentálisan nem érzem ezt a válogatottat olyan erősnek, hogy mondjuk hátrányból felálljon idegenben a románok ellen vagy csak szimplán, higgadtan lehozzon egy győzelmet vagy legalább 1 pontot. És Egervárit sem tartom egy olyan kaliberű szakembernek, aki maradéktalanul fel tudja készíteni a csapatát egy ilyen megmérettetésre.
A védelmünk a csehek ellen kabaré volt, ráadásul most még foghíjas is lesz, úgyhogy szükség lesz a Bogdán bravúrokra jócskán. Viszont a románoknál sincs rendben minden. Ekkora lehetőségünk nem biztos, hogy lesz a közeljövőben. Egy verhető román csapat legyőzésével nagyon közel kerülhetünk a tűzhöz, úgyhogy bízom benne, hogy este nem töketlenkedést és fejletlenséget fogunk látni.
Én is két csatárral kezdenék, elvégre győzni megyünk. Másik pedig, hogy Szalai hiába remek csatár, egyedül teljesen fel fogják őrülni a román védők. Böde erre a feladatra tökéletesen alkalmas.
Kicsit pesszimistának tűnhetek így a meccs előtt, de őszintén szólva az utóbbi éveket elnézve elég nehéz derűlátónak lenni.
Hajrá Magyarok
