Dani!
Az első mondataiddal egyetértek. Vagyis, hogy a média meg a sajtó megint eltúlozta, és az átlag magyar ember már VB-t tervezget.
A meccs előtt sok ember könnyű győzelmet várt. Ez igaz. De olyat senki sem mondott, hogy 3-4 gólos vereség lenne a realistás. Én legalábbis ilyet nem olvastam, és a realitásról is csak annyit mondtam, hogy nem az, hogy most egy vereség után elpártolunk tőlük.
És utoljára: Az nem józanság, hogy egyesek akkor sem kezdenek el megfelelő módon reménykedni, ha jönnek a győzelmek (még akkor is, ha ezek csak bari meccsek, de erre rögtön mondom mellé a török meccset). A kincstári optimizmus híve én sem vagyok, de NEM KELL PÁLCÁT TÖRNI EFELETT AZ ÚJ VÁLOGATOTT FELETT AZÉRT, MERT ANNÓ DRAGÓNER ÉS TÁRSAI SZÉGYENTELJESET NYÚJTOTTAK! Egész szinte az új keret, sikeréhes fiatalok, akik külfölfön játszanak. Honnan tudjátok, hogy mire lesznek képesek? Én sem tudom, de azalapján, hogy külföldi csapatok viszik el őket és játszanak rendszeresen én inkább jóra következtetek, mint rosszra, és inkább reménykedek, mint mondom, hogy "áá, ezek is csak magyarok, úgyse", aztán ha kikapnak akkor jövök, és én megmondtam...Azt lehetett tudni, hogy előbb utóbb kikapunk, de ebben nics semmi egetrengető.
Az országban uralkodó siralmas futballkörülmények, és a piócák az MLSZ-ben nem változik, de a meccsek egy huszonvalahány fős fiatal keret munkája, akiknek nincs közük ahhoz, hogy itthon 50en meg 100an mennek ki meccsekre, hiszen szinte mindenki külföldön nyomja, és ér el nem kis sikereket (Huszti, Hajnal...) Miért ne lennének képesek ezek a fiúk elszakadni a múlttól, és új jövőt kezdeni 90 percek erejéig a válogatottban? Nem vagyunk vereségre ítélve
