bali 15 írta:A magyar kiegyezés utáni nemzetiségi törvény a korszak egyik legliberálisabb ilyen törvénye.
Egyáltalán nem Marxista a tankönyv. Csak én próbálom nemcsak magyar szemszögből szemlélni a dolgokat.
Igen azt tudom. Európa első nemzetiségi törvénye.
Csak sajna a nemzetiségeknek nem volt elég az a sok kedvezmény.
Nos felajánlották de mit kaptunk belőle? Csak É-Erdélyt szóval nm sok közünk volt a többi területhez.Igen Trianon előbb utóbb eljött volna,de nem mind1 h milyen körülmények között.Ha belegondolsz ott volt '48, de a '67es kiegyezés után konszolidálódott a helyzet.De mondtad h emelten érettségiztél akk tudhatod h a csehek a lengyelek és mindenki másnak rajtunk kívül emigráns kormánya volt Londonban.Valamint ha az első vh után nem szereljük le egyből a hadseregünket akk a trianoni békeszerződéseket jobb feltételekkel is megköthettük volna.De ebbe ne menjünk bele.
Leszerelni a magyar hadsereget? A Habsburg birodalom része voltunk.
A külügy, a hadügy és az ezeket szolgáló pénzügyek irányítása csak 50%-ban volt a mi kezünkben. Ha akartuk volna se tudtuk volna leszerelni a hadseregünket, mert Ferenc Jóska nem hagyta volna.
Az a marxista szemlélet része, hogy mindég elnyomott népekről, társadalmi csoportokról beszélünk, amikor ez butaság. A kor viszonyai közt kell megítélni a dolgot, nem pedig a maiak közt. Az őskor viszonyait sem ítélhetjük meg úgy, hogy a 21. századi globalizált világhoz hasonlítjuk. Ez nonszensz. Gondold át kicsit és nézd meg mit is jelent pontosan a marxista történetírás fogalma. Én is voltam emelt szinten érettségiző és hidd el, lehet még tanulni, történelem szakos vagyok, de tanulhatok még pár 10 évet, hogy megelégedhessek... Ezért írtam, hogy bántani akarlak, csak segíteni. A történelemkönyvek 90%-a marxista szemléletű, nem oly rég érettségiztem, úgy hogy tudom. Már igyekeznek palástolni, de a mélyben megbúvik. Nem beszélve a tanárok, vagy az érettségi szemléletéről.... Az meg, hogy a nemzetiségeknek nem volt elég... Dehogynem, itt sokkal bonyolultabb folyamatokról van szó, a horvátok inkább kivételek voltak ( Jellasics seregének összetételét nem ismerem, de gyanítom, hogy nem a horvátok voltak benne többségben...), de van pár nemzetiség, akik minket mindig és mindenkor csak elárultak ( oláhok, szerbek, a tótok nem, mert nekik voltak szebb korszakaik). Az első adandó alkalommal ellenünk fordultak, gyakorlatilag indok nélkül, mert nem voltak elnyomott állapotban. Vagy mit kellett volna szerinted nekik adnunk? Túlzásba sem szabad vinni, mert Erdélyben úgy kerültek ( úgy is) többségbe a románok, hogy a magyar nemesség túlzott előnyben részesítette őket.... Viszont a két mindig áruló nemzetiség mellett van még több ( horvátok, 48 csak a kivétel, a jó példákból több van, szlovének, tótok a 20. századi uszításokig, szászok, svábok, a gens fidelissima tehát a ruszinok és a többi), melyekkel harmóniában éltünk, tehát az általánosítás túlzó. A nemzetiségek többségével jó volt a viszonyunk, senkit sem nyomtunk el, akikkel rosszabb volt, ott pedig kettőn áll a vásár. Szívesen elküldöm neked pü-ben, vagy emailre a cikkemet erről, sok mindent össze olvastam hozzá és nemzetiségek a történelmi Magyarországon c. kurzust hallgattam egy neves oktatóval az Eltén. Ezt csak azért írom, hogy lásd, van lövésem hozzá.
Más: Ő a hadsereg leszereléséről beszélt, amit a hazaáruló Károlyi kormány tett meg 1918 őszén. Hisz legalább azt el lehetett volna érni, hogy a gyenge hadseregű cseheket és esetleg a románok feltartsuk, mert akkor birtokon belül tárgyalhattunk volna, ergo talán odaengedtek volna normálisan az asztal mellé. Kétség ne férjen: Sem a franciák, sem mások nem hullatták volna a vérüket a csehekért mondjuk.... Ahol birtokon belül tudtunk tárgyalni, azok a területek megmaradtak ( Balassagyarmat, később Sopron és környéke a népszavazás után). Ez volt a korszakos hiba, vagy inkább bűn. Ezt elég lett volna az etnikai határokon megtenni ( ami nagyjából a Felvidéken és Erdélyben a bécsi döntések vonala, a Délvidéken a szerbeket nem tudtuk volna visszatartani, ez az egy tény), elkerülve a későbbi konfliktusokat.
Bob! Értelek, de engem meg ez nem érdekel, amíg éhenhalás nem fenyeget, addig rövid időszakokon kívül ( 1-2 év) többet nem akarok külföldön élni. Éhen halni pedig nem fogok, mert vidéki vagyok és ott azt nem lehet, csak egyes dolgozni nem akaró embereknek, hisz ismerem a kapát és tudom is használni.... Jelenleg is tesszük.