Furcsa ez a sport, mi Barcások sokan úgy szomorkodunk mintha kiestünk volna az első osztályból, a Realosok meg most úgy ünnepelnek mintha tripláztak volna.

Fordított esetben is igaz.
Az a durva hogy (sajnos) előtte való este megálmodtam a 2-2-es végeredményt, és hogy az utolsó percekbe szerzik az egyenlítést, amit le is írtam tegnap itt a meccs előtt...Bár ne lett volna igazam.
Én is szomorú/mérges vagyok a tegnapiért, főleg azért mert nagyon nehéz darálós meccsre számítottam, ehhez képest olyan első félidőt láthattunk hogy jól játszunk, kreatívan és látványosan, ráadásul 2 gólt is lőttünk, erre a második félidőre meg kiengedtük a kezünkből a meccset, gondolom félúton fejben már PSG stadionjába voltak, meg ők is elbízták magukat hogy ezt simán behúzzuk. Viszont azért le a kalappal a Sevilla előtt, hogy 0-2 után sem adták fel, márpedig rengeteg csapat már veszettnek hinné.
Az viszont nagyon zavaró, hogy
Messi megindul ígéretes helyzetben, és lerántják/visszarántják és ezt eljátszhatják 6-szor mire kap valaki egy sárgát. Mi meg érjük be egy középpályás szabadrúgással.
Emellett sorra hibás bírói döntések, Barcás játékos hátára ráugrik és a Sevillának a szabadrúgás, Busit megütik, sárgát is kap de Sevilláé a szabadrúgás , miközben sokak szerint ez piros is lehetett volna akár, meg még 1-2 Sevilla belépő is...
Ennek ellenére sem a játékvezetőn ment el a meccs,hanem a hozzáállásunkon meg a balszerencsén.