A telet és a nyarat szereti | A jelenlegi Barça egy család | Interjú

Bojan Krkics a mögöttünk hagyott szezonjával már a harmadikat tudta le a Barcelonában, és még nincs 20 éves. A fiatal támadó 16 évesen, gyerekként mutatkozott be Frank Rijkaard hanyatló Barçájában, hogy mára már egy fiatal férfivé váljon, egy olyan emberré, aki jóval érettebb, mint a három évvel ezelõtti önmaga. Bojannal a katalán SPORT készített interjút a fentebb említett témára alapozva.

Még csak 19 vagy, de a következõ már a negyedik szezonod lesz a Barçánál, így sokan már egy tapasztalt támadótól elvárható teljesítményt szeretnének látni Bojan Krkicstõl. Nehéz szituáció ez számodra?

Az emberek elvárnak dolgokat. Én is nagyon sokat követelek magamtól, és úgy gondolom, ennek így is kell lennie, mert mindennap megköszönöm Istennek mindazt, ami velem aznap történt. Köszönetet mondok az egészségemért, a családomért, a barátaimért, a jó teljesítményemért. Köszönet mindnyájuknak, hogy 19 évesen már a negyedik idényemet kezdhetem majd meg a Barcelonánál, még úgy is, hogy augusztus 28-án töltöm be a 20. életévemet.

Már számos alkalommal elmondtad, hogy más lettél, mint aki az elsõ, a Barcelona-mezben lejátszott mérkõzésekor volt, és hogy ez a váltás, ez a fejlõdés nehéz volt. Milyen értelemben gondolod ezt?

Igen, komplikált volt. Nem volt könnyû, mert egy kamasz életébõl belecsöppentem egy sokkal professzionálisabb világba, ahol világklasszis játékosokkal és tapasztalt emberekkel vagy körülvéve, és ahol minden nap magas szinten kell teljesítened. Nagyon gyorsan felnõttem, és ez az idõszak fejlesztette a személyiségemet, és számtalan változást is magával hozott. Mindezt úgy, hogy néha észre sem vettem, olyan gyorsan játszódott le…

Bojan már nem tud végigsétálni az utcán ismeretlenül…

Amint már mondtam, 16 évesen kezdtem azt a szezont, és 17 évesen fejeztem be, és a két idõpont között óriási különbség érzékelhetõ: egyszer még gyerek voltam, aztán már nem voltam képes végigsétálni az utcán anélkül, hogy felismernének. Rengeteg változással járt ez az életemben, kezdve a magánéletemmel, és a körülöttem lévõ dolgokkal. Még a családon belül is nehéz volt, hiszen ezeket az új történéseket be kellett illesztenem a családi életbe is. Ez nem egy olyan folyamat, amit látsz, ha elõtte állsz. Ráadásul abból a szempontból is nehéz volt, hogy az akkori csapat rengeteg kritikát kapott, egy korszak végét taposta, ám egyéni szinten végül mégis sikerült egy jó szezont zárnom.

És ez irigységet szül.

Észrevettem, hogy az elsõ csapat akkor nem olyan volt, mint a cantera. Az elmúlt két esztendõ alatt azonban barátokként tekintettünk egymásra, családot alkottunk. Ha Cesc jön majd, az nem csak azért lesz, mert õ egy nagyszerû labdarúgó, hanem azért is, mert ismerjük jól. Cesc kedves és szerény, ami jó az együttes számára. Visszatérve a kérdésre, akkoriban nem ismertem senkit az elsõ csapatban, és csupa világklasszis játékos volt körülöttem, akik egy hónappal azelõtt még a példaképeim voltak. Hirtelen, és nehéz váltás volt.

Pep érkezése azt jelentette, hogy az utánpótlás felé még több bizalom lesz majd a bizonyításra.

Ez egy korszakváltás volt; tisztelned kell azokat, akik elmentek, a játékoson át az edzõig, mint például Rijkaard, de szükségünk volt egy váltásra, egy trénerre, aki több lehetõséget ad az utánpótlás játékosoknak, aki új dolgokat hoz, és sikereket – s ezzel együtt örömöt, boldogságot az öltözõbe.

Mindenki ugyanazt a nyelvet beszéli az öltözõben.

Igen, a hangulat családi, és nagyon természetes. Öröm dolgozni menni.

A máshonnan érkezett játékosok is észreveszik ezt.

Persze. Nem csak azért játszunk jól, mert ennyire tehetségesek vagyunk. Azért játszunk jól, mert egységesek vagyunk, és keményen dolgozunk. Egy ilyen hangulatú közösségbõl lehetetlen távozni, s ha ráadásul még katalán is vagy, ez annál nehezebb.

Letudva ezt az idõszakot, felvértezõdve új tapasztalatokkal, felnõttnek érzed magad?

Többé-kevésbé.

Hogyan tekintesz magadra?

Sokkal érettebb vagyok, egy olyan személy, aki mindent megért, és semmit nem vesz garantáltnak. És köszönhetõen a futballnak, egyéb dolgokat is értékelni tudok.

Azok az emberek, akiket régóta ismersz, máshogyan néznek rád most?

Nem tudom. Istennek hála, vannak barátaim, akik rengeteget segítenek. A legközelebbi barátaim mindig úgy viselkednek, hogy a pályán jól játszhassak, és itt legyek. Néhány ember bizonyára irigy rám, de úgy vélem, vannak olyanok is, akik csodálnak, és szeretnek.

És azoknak, akiket nem ismersz, mi lehet a véleményük rólad?

Az igaz, hogy ha a Barçában játszol, és címeket nyersz, talán az emberek azt mondják: „ez igen”, de ezzel együtt kell élned. A legfontosabb, ami mindenek felett áll, az azonban az, hogy ezek az emberek tudják, hogy milyen is vagy valójában.

A szurkolók szerint kedves, okos, egyszerû srác vagy. Egyetértesz?

Nem tudom, mit gondolnak rólam. Én csak próbálom a tõlem telhetõ maximumot tenni értük, azokért, akik szeretnek, és mindig támogatnak. Alapvetõen boldog vagyok, sokat és könnyen mosolygok, s talán ezért alakult ki az emberekben egy olyan kép rólam, amit Te említettél.

Sokan azt hiszik, egy hasonló kaliberû játékos, mint Te, valóra váltja régi álmait, és autókat, drága ruhákat vásárol. Így van ez Nálad is?

Eddig nem tettem szert ezekre a dolgokra.

Te különben is mindig a futball megszállottja voltál, a szó szoros értelmében.

Igen, de mostanra már megtanultam elválasztani a magánéletemet a futballtól. Úgy nõttem fel, hogy azt gondoltam, a foci az életem, és az egyedüli fontos dolog benne, ám most már tudom, hogy van magánéletem is. Rájöttem, hogy rendkívül sok van még a labdarúgáson kívül, amit meg kell élnem. Próbálok normális, átlagos dolgokat csinálni a barátaimmal.

Itt a nyár. Melyik a kedvenc évszakod?

A telet szeretem, fõleg december 20-tól január 20-ig.

Hogyhogy?

Mert én Mollerussában éltem, ami egy csodálatos város a tél közepette. Kicsi település, és mindig sok hó esik. Az az igazság, hogy mindig is kedveltem a téli évszakot, és a karácsonyi hagyományokat.

És miért szereted a nyarat?

Mert a nyár a szabadság ideje, amikor kevesebb kötelességed van, és amikor úgy érzed, jóval szabadabb vagy, mint máskor. Igen, a nyarat is szeretem.