Még nincs fél éve sem, hogy a Barcelona leigazolta Martin Braithwaite-et a Leganéstől 18 millió euróért – a kivásárlási ár kifizetésével, hogy csak a bajnokságban segítsen a sérült helyzet enyhítésében. Az élet azonban újraírta történetet, és a dán szerepe a bajnoki szereplésben marginálissá vált, a szerződése viszont 2024-ig tart.
Mert a Barcelona vezetése négy és fél évre igazolta le Braithwaite-et, ennek az is lehetett az oka, hogy a piaci értékéhez mérten magas átigazolási díját minél több szezonon keresztül amortizálja le a klub, és minél kisebb anyagi terhet jelentsen ez a költségvetésnek papíron a jelenlegi és a következő szezonban.
Braithwaite valószínűleg aránylag sokat játszott volna tavasszal, ha nincs a koronavírus járvány – bár a BL-ben semmiképp nem szerepelhetett volna. Ám jött a kényszerszünet és közben Luis Suárez felépült, akit később nem tudott kiszorítani a csapatból. Ráadásul Ansu Fati is egyre jobb teljesítményeket nyújtott, így Braithwaite így alig játszott. Különösen az utolsó bajnokikon nem kapott szerepet, a BL-ben pedig már nem is fog. Mindössze 1 gólt szerzett. A dán mérlege 29 perc mérkőzésenként, ami a 18 milliós beruházást figyelembe véve 44.000 eurós percre vetített árat feltételez. Természetesen a számítás nem helytálló így, hiszen Braithwaite-nek van piaci értéke most is, a Transfermarkt szerint 9,5 millió euró. De az világos, hogy anyagi és sportszakmai szempontból akadnak problémák az üggyel.
Maga Braithwaite határozott volt mindig, hogy sikeres lesz Barcelonában, és ki fog harcolni magának helyet. De úgy, hogy az igazolását támogató Quique Setién is alig adott neki esélyt, felveti a kérdést, hogy mennyit játszana egy másik edzővel. A döntés a játékosé is lesz, de a klubé is. És akkor vehet még egy fordulatot az ügy, ha a BL-folytatás után a Barcelona leigazolná Lautaro Martínezt az Interből. Mert azzal egy újabb vetélytársat kapna, akit jó eséllyel hosszú távon nem tudna kiszorítani a csapatból.
Ha a Barcelona el akarná adni a dánt, az a várható, hogy a februári 18 millió eurónak a felét sem kapná vissza. Anyagilag, az átigazolási politikát nézve feltétlenül kritizálható helyzet állhatna elő, aminek akkor veheti el az élét a klub, ha első körben inkább kölcsönbe adná Braithwaite-et, mert kölcsönbe várhatóan többen is vennék.
