A Barcelona korszakos légiósainak többsége Hollandiából, Brazíliából és Argentínából érkezett, ugyanakkor Skandinávia is adott néhány olyan játékost a katalán óriásnak, akik – így vagy úgy, de – nyomot hagytak a klub történelmében. Andreas Christensen leigazolásának apropóján összeszedtük azokat a futballistákat, akik a hűvös északról érkezve is lázba tudták hozni a Camp Nou közönségét.
Michael Laudrup
A Dream Team oszlopos tagja, Raúl szerint a legjobb játékos, akivel valaha együtt játszott, Cruyff szerint „akkor is messze a legjobb játékos volt a pályán, amikor csak a tudása 80-90%-át nyújtotta”, Beckenbauer szerint „a 90-es évek legjobb játékosa”. A dán klasszis a Laziótól érkezett 1989-ben, négy bajnokságot, egy Bajnokok Ligáját és egy UEFA Szuperkupát nyert a csapattal, 167 mérkőzésen 49 gólt lőve. Utolsó meccse egybeesik a Dream Team utolsó meccsével: az 1994-es athéni döntőre Cruyff Sztoicskovot, Romáriót és Koemant nevezte a csapatba az idegenlégiósokra vonatkozó szabály miatt, Laudrup pedig a nyáron a Realba szerződött. Habár korább több klubnál dolgozott edzőként, jelenleg csapat nélkül van.
Henrik „Henke” Larsson
A svéd klasszis 2004 és 2006 között volt a klub játékosa. Az ekkor már 33 éves csatár egyértelműen második számú opció volt Samuel Eto’o mögött, ugyanakkor a mentalitása, a profizmusa, és a munkához való hozzáállása miatt hamar közönségkedvenc lett a szurkolók körében. Nem nagyon tűrte a lazsálást, egyes információk szerint Ronaldinho legalább annyira félt Henke megjegyzéseitől egy-egy átmulatott éjszaka után, mint a másodedző Henk ten Catétól. Bajnoki címmel és BL-trófeával, valamint 13 góllal búcsúzott, legemlékezetesebb meccse pedig kétségkívül a 2006-os Arsenal elleni BL döntő volt, ahol csereként beállva, két gólpasszt adott – egyet Eto’ónak, egyet Bellettinek, amivel a csapat megfordította a mérkőzést. Később Ronald Koeman mellett visszatért a csapathoz edzőként, ám a pálya mellett már nem tudott nagy nyomot hagyni a csapaton és a holland kollégája távozásával ő is újra elhagyta Barcelonát. Utoljára Ronald Koeman stábjábban dolgozott, egészen a holland edző menesztéséig állt a klub alkalmazásában.
Zlatan Ibrahimovic
Szenzációs utazásnak indult, rémálom lett belőle. A korszak legjobb csatára 2009 nyarán érkezett Katalóniába Eto’o játékjogáért és 46 millió euróért cserébe. A nagyszerű ősz után kezdett elfogyni a levegő Zlatan körül, a tavaszi félév kulcsmeccsein már csak elvétve jutott szóhoz. Próbált beilleszkedni, megtett mindent, hogy Messi keze alá játsszon, de az már nem az igazi Zlatan volt – az már inkább, aki feldöntött egy szekrényt egy Guardiolával való vita közben. Egy év után távozott, először kölcsönbe, majd végleg a Milanba – 29 meccsen 16 gól volt a mérlege. Kalandos pályafutása során később játszott még többek között Manchesterben és Los Angelesben is, majd az újra bajnoki címet ünneplő Milanba tért vissza, ahol például Kessie csapattársa volt. 41 évesen is elnyűhetetlen, a napokban hosszabbította újabb egy évre a milánói piros-feketékkel.
Allan Simonsen
A 165 centis dán csatár a futballtörténelem egyetlen labdarúgója, aki BEK-, KEK- és UEFA Kupa döntőben is betalált – 1977-ben Aranylabdát nyert, ugyanakkor a BEK-döntőt elbukta a Mönchengladbach színeiben a Liverpool ellen. 1979-ben érkezett Barcelonába, 1982-ben KEK-et nyert a csapattal a Standard Liege ellen. Három szezon alatt 31 gólt szerzett, majd 1982-ben Angliába távozott.
