A Barça az idő ellen dolgozik: a távozók az érkezők előfeltételei

A távozók felgyorsulása ellenére Decónak még mindig rengeteg dolga van, kevesebb mint tíz nap van hátra az átigazolási időszakból.

Néhány éve már nincsen nyugodt nyár az FC Barcelona irodáiban, akár Mateu Alemany, Jordi Cruyff vagy Deco tárgyal az esetleges távozókról és érkezőkről. A Barcelona vezetősége így már megszokhatta, hogy a pénzügyi fair play problémái és a gazdasági korlátok miatt, amelyek nagymértékben korlátozzák a Barcelona cselekvési lehetőségeit a piacon, az utolsó pillanatig várniuk kell a keret végleges kialakulására.

Ez alól az idei nyár sem volt kivétel, annak ellenére, hogy Joan Laporta elnök azzal dicsekedett, a klub megengedhet magának olyan nagynevű igazolásokat, mint Nico Williams. Dani Olmo megérkezett ugyan, de nem debütálhatott a Mestallában, mert még nem fejeződött be a regisztrációja. Emellett egy balszélső érkezésének ügye húzódik, és egy védekező középpályás leigazolása, amely az eredeti tervben abszolút prioritás volt, már nem az.

Kilenc nap van hátra a nyári átigazolási időszakból, és Deco előtt még mindig sok nyitott dosszié van az asztalon. Ami az érkezőket és a távozókat illeti, ezek kéz a kézben járnak. A Barcelonánál a „távozók elősegítik az érkezőket” mondatot nagyjából szó szerint kell érteni, mert a klub még nem tért vissza a normális kerékvágásba, az 1:1-es szabályhoz. A LaLiga az Aramark céggel kötött megállapodás tanulmányozása után arra a következtetésre jutott, ez még mindig nem elég ahhoz, hogy a klub normálisan tudjon fellépni a piacon.

Ami a távozókat illeti, az utóbbi órákban felgyorsult a folyamat. Akadt egy meglepő név köztük, méghozzá Gündogané. Ő a Manchester Cityhez tér vissza, singyen. Ezzel az üzlettel a Barcelona megspórolja a német következő két évre vonatkozó, közel évi bruttó 20 millió eurós fizetését. Vitor Roque távozása a Betishez egy egyszerű kölcsönszerződés keretein belül szintén közel áll a véglegesítéshez. A brazil csatár a spanyol bajnokságban szeretett volna maradni, és a sevillaiak ajánlata csábította el a leginkább. Gazdasági szempontból nem ez volt a legvonzóbb lehetőség a Barcelona számára, de lehetővé teszi, hogy továbbra is szem előtt tartsák a játékos fejlődését úgy, hogy közben a klub kötelékében van, ahogyan azt Deco is szerette volna.

Azonban a bértömeget még így is jobban kell csökkenteni, és rengeteg folyamat vár még megoldásra. Mika Faye távozásáról is tárgyalnak, de amikor úgy tűnt, minden sínen van, és a Rennes-hez igazol, most a Lille, a PSV és a Besiktas jelent meg. A Barcelona 15 millió körüli összeget szeretne kapni a védőért, és még valamilyen formában visszavásárlási opciót is szeretne belefoglalni a megállapodásba, ez a két feltétel pedig mindent megnehezít.

Egy másik lelassult folyamat Lenglet esetében tapasztalható meg. A klub szeretne végleg megválni tőle, de a magas fizetése ezt lehetetlenné teszi. Európában senki sem tudja/akarja állni a jelenlegi fizetését, és a játékos még csak nem is gondolkodik azon, hogy egy szerényebb képeségekkel rendelkező banjnokságba, például Szaúd-Arábiába menjen. A francia az Atletico Madridnál szeretne kölcsönben játszani, de még mindig nincs megállapodás a két klub között. Lenglet ebben az értelemben fölényben van, hiszen 2026. június 30-ig szóló szerződése van a Barçával, emiatt az elmúlt években szinte mindig a kölcsönadás volt a megoldás (Tottenham és Aston Villa).

Az érkező(k)

Az FC Barcelona akkor tekintené lezártnak a keretét, ha le tudna szerződtetni egy balszélsőt. Deco kívánsága Laportához hasonlóan szintén Nico Williams érkezése volt, de az ő elutasító magatartása arra kényszerítette a sportvezetést, hogy más alternatívák után nézzen. Nem kizárt az sem, hogy végül a klubnak be kell érnie egy „olcsó” opcióval, Chiesával, amennyiben nem lesz több távozó a keretből.

***