A Barça egy újabb jó meccsen van túl, leírni is furcsa, hogy ilyen mondatot ebben a szezonban meg lehet fogalmazni. Mégis mit érdemes kiemelni a Granada elleni 90 perc után? Íme néhány pont, ami számunkra leginkább feltűnt.
50 gólt ugyan már nem lő… de azért a gólkirályi versenyt újra vezeti
Természetesen igaz, hogy nincs olyan verseny a gólkirályi címért, mint volt évekkel ezelőtt, még Cristiano Ronaldóval és Luis Suárezzel fénykorában. És sokat elmond a mezőnyről, hogy Messinek pár jó meccs elég volt ahhoz, hogy újra vezesse a Pichichi rangsort, pedig egész ősszel fényévekre volt önmagától.
Mert most már tény, hogy a duplájával, és az Athletic elleni két góljával nem csak beérte az éllovasokat, de meg is előzte őket. Messi most 11 gólos, mögötte Gerard Moreno 10 gólos a Villarrealban, és a már említett Suárez, illetve Iago Aspas 9 találattal követik őt. Most még szabadrúgásból is sikerült, ami az elmúlt időszakban egyáltalán nem. 71 sikertelen próbálkozás után most újra bement egy szabadrúgása is.
Ez is olyan, amire szüksége van Messinek. Gólokra, jó csapattársakra, versenyképességre, és nem utolsó sorban végül esélyre a győzelmekhez. Ezek összességéről még korai beszélni, de jó látni, hogy jó napjai vannak.
Bár így menne Griezmannak máskor is… és a helyzetkihasználás is mindig
Mert a francia meccseinek nagy része sajnos közel sem olyan, mint a granadai. De most nem sok rosszat lehet elmondani róla: azonnal kihasználta a ziccerét a 12. percben, nagyon szépen hozta fel a labdát és adott gólpasszt Messinek később, majd a második félidőben mutatott a technikai kvalitásaiból is, mert a második gólját kifejezetten nehéz helyzetből, és nagyon szépen oldotta meg. A baloldalon játszott támadóként, de mozgott sokat középen is, és amikor Messi már nem volt pályán, egyértelműen középen játszott.
Másrészről eddig olyat nem nagyon lehetett írni, hogy a Barcelona jól használja ki a helyzeteit, de most igen. Végre egy meccs, ahol nem kell négyszer annyi gólhelyzet, mint ahány gól születik. Ez természetesen meccsről meccsre mindig változik, de nagyon jó lenne, ha a csapat magabiztosabbá válásával ez a probléma is megoldódna – legalább részben.
Koeman megtalálta a csapatát?
Nem csak azért tesszük fel a kérdést, mert sikerült három meccset megnyerni zsinórban – mindhármat idegenben -, hanem azért is, mert a Barcelona egyértelműen magabiztosabb, mint korábban volt, és Koeman is most megállt a kártyák keverésével. Ezeken a meccseken nem igazán nyúlt bele a csapatba, csak ha feltétvétlenül szükséges volt, mint például most a védelemben. Ez is olyan, amit egyáltalán nem lehetett elmondani korábban: folyamatos volt a próbálgatás minden csapatrészben, nem csak abban a tekintetben, hogy ki játszott, hanem abban is, hogy ki hol játszott. A káoszt sokszor ő maga is tetézte azzal, hogy olyan csapatokat is összeállított, amiben tényleg minden új volt.
De most a középpályán és a támadósorban olyan, mintha lenne egy blokk, akiket tudja, hogyan használ, hol kapnak lehetőséget, és mi a feladatuk. – Nagy részben a védelemben is, csak ott most a sérülések közbe szóltak. – A középpályán Busquets, De Jong, Pedri, előttük Dembélé, Messi és Griezmann. Közülük még Griezmann helye a legkevésbé biztos, a többieké nehezen vitatható. A játékrendszerben is visszatért Koeman a 4-3-3-hoz. Meglepetés lenne, ha nagyon bolygatná ezt a rendszert a következő meccseken, bár rotációra természetesen szüksége lesz.
