A focit szeretők által siratott, héten meghalt Diego Armando Maradona és a Barcelona közös története nem volt sikertörténet, de még így is igaz, hogy Maradona megmutatta, miért a világ legjobb játékosa. Ilyen volt az argentin sztár két szezonja a Barcelonában.
A Barcelona 1982. május 28-án zárta le Diego Maradona átigazolását Buenos Airesben, ahol a katalán csapat delegációját Josep Lluís Núñez elnök vezette, de az átigazolásban nem az övé volt a fő érdem. Sokat tett érte Nicolau Casaus, illetve a klub későbbi sikertelen elnöke, Joan Gaspart is. És az a Josep Maria Minguella is, akinek ez volt az első nagy igazolása, mint játékosügynök. Őt mindenki Messi szalvétás szerződéséről ismeri, de már akkor, 1982-ben is ott volt a legfontosabb ügynél.
A transzfert az Argentinos Juniorsszal és Boca Juniorsszal együtt kellett lezárni, mert hogy mindkét klub magát tartotta a játékjog tulajdonosának. A végleges, hivatalos számok szerint a Barça hat millió dollárt fizetett az Argentinosnak, kettő milliót a Bocának, és 90 millió pesetát a játékosnak minden évre. Ezzel ő lett a csapat legjobban fizetett játékosa, megelőzve Bernd Schustert.
Maradona 1982. június 4-én szállt repülőre Alicantéban, ahol az argentin válogatott összetartása zajlott a napokkal később kezdődő spanyolországi világbajnokság előtt, és elutazott Barcelonába, hogy aláírja a szerződését és együtt ebédeljek a klub vezetőivel. A vb-n nem szerepelt jól az argentin válogatott, de Barcelonában világsztárhoz méltó módon örültek neki.
A Barcelonában az első meccsét 1982 augusztusában a német harmadosztályú SV Meppen ellen játszotta, a spanyol bajnokságban pedig a Valencia ellen debütált, itt meg is szerezte az első gólját, de a csapat kikapott.
Az első évét nagyon nagy részt a hepatitis fertőzése árnyékolta be, amit decemberben szenvedett el, és ami miatt majd’ négy hónapig nem játszhatott. A Barçának nem volt esélye a bajnoki címre, amit akkor az Athletic Club hódított el, a Barcelona csak negyedik lett. Ugyanakkor a csapat így is két trófeát nyert, így az év végkicsengése egyáltalán nem volt negatív. Megnyerte a Király Kupát, a döntőben a Real Madridot legyőzve 2-1-re, és a ma már nem létező Ligakupát, amelynek két meccsen játszották a döntőjét. Itt is a Madrid volt az ellenfél, Maradona mindkét meccsen betalált, és a Bernabéuban “ünnepelte” is a közönség, mely ugyan a vesztes oldalon állt, de így tisztelgett a tehetsége előtt.
Ugyan négy hónapig nem játszhatott, de a bajnokságban így is 11 gólig jutott, trófeákat nyert és közelebb került ahhoz, hogy a világ legjobb játékosává váljon.
A második barcelonai szezonját is meghatározta egy hosszabb kiesés, mert a bajnokság negyedik fordulójában eltörte a bokáját Andoni Goikoetxea az Athleticből. Ez ráadásul Barcelona ünnepnapján, Mercé napján történt, és ennek következtében a szezon felét kénytelen volt kihagyni. A Barça ezt a bajnokságot sem nyerte meg, de a sors azt akarta, hogy az az idény is egy Athletic – Barcelonával érjen véget, akkor a Király Kupa döntőjével. Ezt a meccset a baszkok nyerték 1-0-ra, és a meccsből leginkább a játékosok között kialakult botrányos verekedés maradhatott meg. A verekedés kiváltója Maradona durvasága volt Solával szemben, ezért szabadult el a pokol. És ezért a jelenetért Maradonát három hónapra eltiltották a következő idényből.
Ezt az eltiltást azonban már nem töltötte le, mert a nyáron átigazolt a Napoliba, ahol történelmet írt. A barcelonai évei emlékezetesek a két kupáért, amit megnyert, ezen túl a hepatitise és a súlyos sérülése miatt, valamint számos szép jelenet miatt, amit bemutatott. Ezek közül is kiemelkedő az a gól és az a csel, amit a Real Madrid ellen, és konkrétan Juan José ellen bemutatott az említett Ligakupa döntőben.
Kapott egy passzt Carrascotól, ziccerben elvitte a kapus, Agustín mellett a labdát. Amikor látta, hogy érkezik a védő, Juan José, hidegvérűen a gólvonaltól néhány méterre megállt, megvárta, és „továbbküldte”. A védő nekiütközött a kapufának, ő pedig az üres kapuba lőtt. Ez a gól jól megmutatja azt is, hogy milyen típusú játékos volt Maradona.
A Barcelona mezében a két év alatt 58 meccset játszott, ezeken 38 gólt és 24 gólpasszt ért el. Ezek a számok is mutatják, hogy kivételes zseni volt, nyugodjék békében!
