Aleñá: „Nincs okom sietni. Xavi és Iniesta a példaképeim…”

A saját nevelésű játékos két interjút is adott a héten | Bízik az esélyeiben

Carles Aleñá nemrég épült fel a sérüléséből, és ugyan eleinte csak a B csapatban kapott lehetőséget, amiért sokan meg is kérdőjelezték, hogy a saját nevelésnek milyen jövője lehet az első keretben, ám Ernesto Valverde vezetőedző a legutóbbi meccseken rendre az első csapatban számolt már vele. Aleñá a válogatott szünetben adott egy-egy interjút a ‘Sport’, valamint az ‘El Mundo Deportivo’ napilapnak, ebből a két anyagból szemezgettünk. 

„Sérültnek lenni maga a pokol. Szörnyű volt ez a három hónap, de egyben egy jó lecke is. Iniesta még üzent is nekem, hogy tudjam: az első csapat vár engem. Ez nagyon jól esett, és erőt adott a rehabilitáció kellős közepén.”

A kapcsolata Valverdével

„Az operációm után azonnal felkeresett, és érdeklődött a hogylétem felől. Továbbá megnyugtatott, hogy a sérülés nem változtat semmin: továbbra is az első csapat játékosa vagyok, és nem akarnak a sérülés miatt megválni tőlem. Ez megnyugtatott, hogy őszinte legyek.”

***

Ajándékot keresel Karácsonyra magadnak vagy másnak? Vagy csak szükséged lenne egy táskára, ami ráadásul egyedi és Barçás? Itt az alkalom, csak MA, November 16-án, minden táskát 20% kedvezménnyel adunk!

A B csapat csillagából az első keret újonca

„Természetesen ez némi változással jár, hiszen a korosztályos csapatokban rendre fontos játékos voltam. Ez most önmagától értetődően teljesen más szituáció, hiszen világklasszisokkal játszok együtt. Mindenesetre nagyon élvezem.”

Messivel edzhet

„Az emberek még csak elképzelni sem tudják, milyen jó is ő valójában. Vele játszani, teljesíteni és a focit élvezni a lehető legjobb dolog a világon.”

A jövője

„A klub nem ajánlotta fel nekem sem a kölcsönjáték, sem a téli távozás lehetőségét. Ez az első idényem az első csapatban, nincs okom sietni. Egy fiatalnak mindig türelmesnek kell lennie, ez alapvető fontosságú. Sergi Roberto, Xavi vagy például Iniesta kivárták a sorukat. Ők a példaképeim. Bekerülni a rendszeresen játszók közé az első csapatba nagyon nehéz, de ami még nehezebb, az az, hogy itt is maradj ezen a szinten 10 éven keresztül…”