Az előző héten került sor a Juan Carlos Unzuéről szóló dokumentumfilm premierjére a Movistal+ csatornán. A film az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis) betegséggel küzdő egykori Barcelona edző történetét meséli el, amelynek központi témája a küzdelmek, és az azok fölött való győzelem.
Múlt hét csütörtökön beszélt a korábbi Barça játékos és edző a Marca rádióműsorában arról, hogy milyen állandó nehézségeken ment, illetve megy keresztül az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis) nevű betegségével küzdve. Ezzel az volt a célja, hogy példát mutasson az állhatatosságáról és megmutassa, milyen nap, mint nap szembenézni a betegségével. Unzué a Barcelona történelmének a részévé vált, miután 2015-ben Luis Enrique segítőjeként triplázott a csapattal, de előtte éveken keresztül a csapat kapusedzője volt, két évet pedig játékosként is lehúzott a klubnál 1988-1990 között. Unzuét másfél éve diagnosztizálták a gyógyíthatatlan betegséggel.
Hozzáállása
,,A sírás és nevetés között az utóbbi mellett döntöttem.”
A dokumentumfilmről
,,Ez az én szemszögem, és azoké az embereké, akikkel közös élményeink vannak.”
A betegségről
,,Az ALS kemény valóságot rejt magában, de van egy pozitív üzenete is, amelyet a nehézségek ellenére szeretnék közvetíteni. Úgy vélem, hogy elértük a célt, hogy felhívjuk az emberek figyelmét erre a témára.”
Támogatás
,,Ez egy komplikált betegség, amihez nagyon kevés segítséget nyújtanak, csak kevés közpénzt fordítanak rá, és vannak olyan jogszabályok, amelyek senkinek se kedveznek. Társadalmi szempontból óriási fogékonyság van ennek a támogatására, viszont politikai tekintetben ez többe kerül. Reménykedem, és bizakodó vagyok, mert ugyan voltak olyan lépések, amelyek nem voltak eredményesek, de a folyamat közepén vagyunk. Most tényekre és tettekre van szükségünk.”
Barátok
,,Luis Enrique, Pep Guardiola és Xavi jelentik azokat dolgokat, amiket az élet és a sport hagy meg az embernek, amik igazán fontosak… a barátságok. Dolgoztunk már együtt olyan nehéz helyzetekben, mint amilyen az enyém is. Amikor megkérdezem tőlük, hogy nem akarnak-e szerepelni egy dokumentumfilmben, vagy más eseményen, a válasz, amit mindig hallok az, hogy igen. A barátság a nehéz pillanatokban mutatkozik meg.”
Az klub nehézségeiről
,,Ezt a helyzetet már korábban is megtapasztalták, és sikerrel jártak, mert türelmesek voltak. Egyértelmű példa erre, amikor 1988-ban játékosként érkeztem ide. Amikor Johan Cruyff megérkezett 11 játékost szerződtetett még hozzánk, és a Hesperia Mutiny (a játékosok lázadása Nunez elnök és a vezetőség ellen – a szerk.) volt a középpontban. Johannak viszont megadatott a türelem ahhoz, hogy fejleszthesse az elképzeléseit és hogy nemcsak edzőként legyen sikeres, hanem megalapozza az utána következők sikereit is.”
***